Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF (független):
3743 paragrafus tenné lehetővé olyan helyeken is, mint az én választókörzetemben, ahol aprófalvas települések vannak, nagyon magas a munkanélküliség, biztos, hogy oda nagyobb üzemek, gyárak nem fognak kitelepülni, tehát ezzel a törvényi módosítással esetleg lehetőséget ad unk nekik is, hogy valamilyen munkát végezhessenek. A törvénymódosítást követően kívánatos a gyártmánylap vezetése alól felmentést adó alsóbb szintű jogszabály mielőbbi megjelentetése, nehogy csupán a törvényi lehetőség szintjén rekedjen meg ez a törvénymó dosítási szándék is, hasonlóan sok más, deklaráció szintjén megrekedt törvényi helyhez. Az ugyanezen törvény 8. §ában részletezett minőségvédelmi bírságot elégséges lenne rendeleti szinten meghatározni, különös tekintettel a pénz értékének változási lehet őségeire. A konkrét összeghatár törvénybe foglalása ráadásul azért is illuzórikusan felesleges, mivel ugyanezen 8. § (4) bekezdése a minőségvédelmi bírság kiszabási tételéhez megadja a törvénybe illő elvi és metodikai eligazítást. A takarmányok előállítás áról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban megkérdőjelezendő a módosítás kapcsán bevezetésre kerülő azon törvényi gyakorlat, amelyben a “forgalom” tisztázó törvényi meghatározása helyett csupán a vonatkozó EKrendeletekre történő hivatkozás történik meg. A törvényi EUjogharmonizáció és szabályozási szinkronitás elve inkább a vonatkozó EKrendeleti definíciók - például a takarmány, takarmányadalékanyag és a többi - törvénybe történő átemelését indokolná a telj eskörűen önálló törvényi szabályozás érvényre jutása érdekében. (12.30) A törvénymódosítás 21., 22. és 23. §aiban a különböző igazgatási feladatok nem törvénybe illeszkedő, hanem inkább külön rendeleti szabályozásba tartozó, túlrészletező leírásával talál kozunk. Ennek következtében a törvény is veszít homogenitásából, ugyanakkor a jogszabályalkotási szubszidiaritás elve is sérül. Másképpen fogalmazva, ezáltal a törvény is fellazul, és az igazgatás is túlszabályozottá válik. Köszönöm szépen a figyelmet. EL NÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Ékes József, független képviselő. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én mindig csodáltam az államtitkár úr jóhiszeműségét, és örülök annak, hogy ma Kis Zoltán több alkalommal is kifejtette a véleményét, mert amikor a négypárti egyeztetés volt ez év tavaszán, akkor az ember reménykedett, amikor próbáltuk megfogalmazni a hazai termék, piacvédelem kérdését. Azzal a megnyugvással álltunk fel a négypárti megbeszéléstől - amit a parlament el is fogadott , hogy majd ennek lesz folytatása. Úgy lesz folytatása, hogy majd a kereskedelmi törvényben rendezünk bizonyos dolgokat. De ismerjük, ezelőtt pár héttel a kereskedelmi törvény általános vitájában, pontosan a kormánypárti O rosz Sándor kifogásolta a kereskedelmi törvény lazaságát, a túl liberális megjelenítését, lévén, hogy ki lettek hagyva belőle olyan törvények, amelyek valóban a hazai piacvédelmet tudnák szolgálni. Szó volt akkor arról is, hogy majd foglalkozik a parlament a versenytörvény kérdésével, hiszen ismert, hogy jelenleg Magyarországon a körbetartozások mértéke már közel 700 milliárd környékén mozog, és ebben benne vannak az agrárvállalkozók is. De szó volt arról a négypárti egyeztetésen, hogy a fogyasztóvédelmi tö rvénnyel is kívánunk foglalkozni, de úgy néz ki, hogy ezek a törvények, törvényalkotások is mind elmaradnak. Ezen a héten foglalkoztunk a nemzeti fejlesztési tervvel. Elnézést, képviselőtársaim, hogy elkalandozok, de a nemzeti fejlesztési terv kapcsán a mi niszter úr úgy fogalmazott, hogy versenyképesség, igazságosság, biztonság. Mihez képest? Milyen országot akarunk egyáltalán? Talán a nemzeti fejlesztési tervben ezt kellett volna megfogalmazni, hogy milyen országot akarunk,
