Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF (független):
3744 mi a prioritás, milyen jövőképet adunk az állampolgároknak, milyen víziót próbálunk meg felvázolni a ma születő fiatalságnak, és ehhez minden olyan törvényt hozzárendelni és úgy alakítani, hogy valóban versenyképes legyen Magyarország, a biztonság, benne az élelmiszerbiztonság is valóba n szolgálja a hazai termék és piac védelmét, és szolgálja az állampolgárok egészségét. Foglalkoztunk a területfejlesztési koncepcióval - és ez már következménye a nemzeti fejlesztési tervnek , hogy tulajdonképpen ott sem fogalmazódott meg a helyi sajátoss ág, az őshonos hazai termék esetleges prioritásként történő megemlítése, és valahol, fogalmazzunk úgy, szép lassan kiürül a nemzeti fejlesztési tervnek azon gondolata, hogy húsz év múlva egyáltalán milyen országot akarunk, mert ez a gondolat sajnos nem fog almazódik meg benne. A törvényen belül foglalkozunk a földtől a fogyasztóig. Az elmúlt időszakban huzamosabb időt töltöttem az Európai Parlamentben is, és amikor Szanyi Tibor akkori államtitkár azt mondta, hogy Magyarországon 600 vágóhidat be kell zárni, a kkor az Európai Bizottság biztosa, Fischler úr is mosolygott rajta és fogta a fejét, hiszen ő is azt mondta, hogy három pillérre kell épülnie minden nemzetgazdaságnak agrárterületen: ez a szubregionális ellátás, az uniós ellátás és a harmadik országba történő ellátás. De kellőképpen megkíséreltük a vágóhídjainkat bezárni, és Gőgös Zoltán hivatkozott vissza arra, hogy Ausztriában majdnem minden kistelepülésen megtalálható a vágóhíd, és ha az állampolgár ott képes és alkalmas arra, hogy nevelje az állatot, akkor van lehetőség és esély arra, hogy valóban ott, helyben vágassa le, és a helyi ízekkel erősítve próbálja a helyi szokásokat megtartani. De a négypárti megbeszélés foglalkozott azzal is, hogy az eredetvédelem kérdését hogyan k íséreljük meg rendezni Magyarországon. Hány termékünk védett az Európai Unión belül? Hány magyar őshonos termék van, olyan termék, amely, fogalmazzunk úgy, történelmi viszonylatokban is mint egyfajta hungarikum jelent meg a világ minden részén? Tehát minde nki csodálta, szerette, ízlelte, vitte és vásárolta. Sajnos ebben sem történtek olyan lépések, amelyek talán valóban csatlakozhatnának a nemzeti fejlesztési tervhez. Sőt mi több, ma már ott tartunk, hogy a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó hatósági á gazatoknak is, azt lehet mondani, a teljes szétverése, a Környezetvédelmi Minisztérium hatósági ágazatainak is, azt lehet mondani, a teljes szétverése folyik, és ma tulajdonképpen a fogyasztóvédelmet áttesszük a Családügyi Minisztériumhoz. Ne haragudjanak, de bennem már felmerül az a kétely, hogy ha lenne sportminisztérium, akkor ezt oda is át lehetne tenni. Talán mégiscsak a földművelésügyi tárcánál, az Egészségügyi Minisztériumnál kellene lenniük ezeknek a kérdéseknek, ezeken az ágazatokon keresztül azoka t a hatósági ellenőrzési, laboratóriumi rendszereket nem kiprivatizálva - fogalmazzunk így , hanem megtartva, és azokat a szakembereket megtartva, akik igenis Magyarországot mindig is biztosították abban az irányban, hogy semmiféle olyan fertőzés nem tudo tt kialakulni Magyarországon, ami a világban vagy Európában is számos területen felütötte a fejét, és tulajdonképpen mindenki megijedt tőle. Tehát nem található, magában a törvényben sem található ez meg. Mondom, szomorú vagyok azért, mert a négypárti egye ztetésen úgy álltunk fel az asztaltól, hogy akkor ez most egy folyamat lesz, és minden olyan törvényt, ami ahhoz kapcsolódik, hogy a hazai termék, piacvédelem területén előre tudjunk lépni, ennek fogunk alárendelni. És minden hatósági és egyéb más ellenőr zési szerveket is tulajdonképpen ebben az irányban fogunk megerősíteni, létszámában, eszközében és technikájában. De sajnos ma ott tartunk, tényleg, ahogy az előbb is elmondtam, hogy nemhogy erősítenénk - és talán itt Kis Zoltán szavait is visszaidézve , hanem még ami jó volt, azt is szép lassan szétverjük, és minden esetben arra próbálunk hivatkozni, hogy az Európai Unióban ez hogyan történik. Elnézést, én ott voltam az egészségügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi bizottságban az Európai Unión belül, és többször elhangzott, többször elmondták ott is, hogy a magyar törvények, a magyar hatósági előírások bizonyos területen sokkal szigorúbbak, mint az európai uniós előírások. Fölmerül az adalékanyagok kérdése is. Szeretnénk, ha a magyarországi biotermékek honosítása sokkal szélesebb kört és sokkal nagyobb piacot tudna nyerni. Állandó vizsgálat alatt volt a tipikusan
