Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter):
3738 és akkor mindjárt más lenne a helyzet, nemcsak a házi vágások kérd ésében, hanem az egész mezőgazdasági értékesítésben. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Farkas Sándor következik. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös képviselő úr hozzászól ása megdöbbentett, amikor valami olyat mondott, hogy a kisüzemi termelés talán több minőségi problémával küszködik, mint a nagyüzemi termelés vagy előállítás. Ezt szeretném a legmesszebbmenőkig visszautasítani. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam!) Valami hason lót mondott. (Gőgös Zoltán: Azt mondtam, más az, ha magadnak csinálod, és más, ha a közösség részére.) Majd nézzük vissza a jegyzőkönyvet, képviselő úr. Elég, ha csak azt nézzük, hogy a zöldségtermelésnek körülbelül a 99 százaléka kisü zemi termelésben folyik és nem nagyüzemben, és az abból előállított GDP értékaránya vetekszik a gabonatermeléssel, ez önmagában is olyan szám, amely alapján ebben a parlamentben nem lenne szabad úgy nyilatkozni, hogy a kistermelésnél ilyen problémák vannak . Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Gőgös Zoltán következik. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Nem kívántam további vitát generálni, de én nem ejtettem ki a számon se a kistermelés, se a nagytermelés szót. Annyit mondtam, más kategória az, ha valaki magának állít elő élelmiszert, és más az, ha valaki közösségi célra értékesít. Ott sokkal nagyobb kontroll kell! És annál nagyobb kontroll kell, minél nagyobb az a kör, akinek értékesít. Ennyit mondtam, hogy Németországban minden faluban van hentes, de nincs vágás. Err ől beszéltem, és soha egy szóval nem mondtam, hogy mi a hatékonyabb, a kicsi vagy a nagy. Ez szóba se került, ezt szeretném hangsúlyozni, képviselőtársam. A másik - amire egy mondatban szintén hadd reagáljak – : Szlovákiában 70 százalékos szinten van a támo gatás a magyar szinthez képest, mert ők abba a besorolásba kerültek a korábbi eredményeik alapján. Nem azért termeltek ők olcsóbban, mert a magyar termelő nem kapta meg a támogatást - az osztrák megkapta, mégse osztrák árut látunk, hanem szlovákot , hanem azért termelnek olcsóbban, mert fele a bérköltségük, mint Magyarországon. Legalábbis annak, aki hivatalosan foglalkoztat ott. A szlovák gazdák 90 százaléka még mindig majdnem klasszikus nagyüzemi szinten termel, hiszen összesen 11 ezer termelőjük van. S a mikor a nagyüzemkisüzem témáról beszélünk, akkor azon is el kellene gondolkodni, hogy náluk a bér sokkal alacsonyabb, mert a minimálbér a magyarországinak csak 60 százaléka, mégis versenyképesebbek tudnak lenni. Nekünk is el kellene gondolkodni azon, hogy miért tudják ők 50 forintos önköltséggel előállítani a tejet, nálunk meg miért 6870 forint a tej előállításának az önköltsége. Hozzáteszem, vissza van fogva náluk mindenféle technológiai fejlesztés. Nálunk most már - főleg a nagyobb cégek - számítógép ve zérlésű fejőházakkal dolgoznak, és korrekt, garantált minőséget állítanak elő, amiből jó sajtokat lehet csinálni. De annál a tejnél, amit megiszunk, nem igazán számít az, hogy szuper extra minőségűe vagy sem, mert a pasztőrözéssel sok mindent el lehet ren dezni. Ilyen alapon soha nem leszünk velük versenyképesek, arra viszont vigyáznunk kell, hogy ez az előnyük csak rövid távú legyen, és ne hosszú távú. ELNÖK (Harrach Péter) : Vannak még kétperces jelentkezők. Nem szeretném a vitát befolyásolni, de egy megje gyzést azért engedjenek meg. A kétpercesek dinamizmusa olyan nagy érték, hogy néha kénytelen vagyok eltekinteni attól a házszabályi szabályozástól, hogy az előző felszólaláshoz illik a kétpercest
