Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. ÓDOR FERENC (Fidesz):
3737 Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából azt gondolom, hogy az európai csatlakozás előtt fölkészülni, nem fölkészülni elég akadémikus dolog. Igazi falusi mondás, hogy lakva ismeri meg az ember a másikat. Ki gondolta volna azt, amikor mindenki arról beszélt 15 éve - hiszen az Európai Unióval bonyolítottuk már régesrég óta a kereskedelmi forgalmunk döntő részét , hogy nekünk nem a már bent lév ő, agyontámogatott gazdák jelentik a konkurenciát, hanem a velünk együtt csatlakozott, esetleg kevesebb támogatást kapó, de pontosan az elvileg elmaradottabb, kevésbé innovatív technológiával működő társaink, akikkel együtt mentünk be a rendszerbe. (12.00) Meg kell nézni, hogy honnan érkezik hozzánk az olcsó áru. Európa piacain ez eddig nem volt jellemző. Jártunk mi eddig is Európában, csak mivel nálunk az ár volt a döntő, nyilván ez a mennyiség szabadult ránk elsősorban. Igazából erre nem voltunk felkészül ve, de úgy gondolom, hogy erre nem is lehettünk felkészülve. Ezért kellenek ezek a szabályok, hogy ezt a területet szabályozzuk, mert igaz, hogy találtunk spanyol tojást is problémásnak, de elsősorban nem az abból a körből származó élelmiszerekkel volt a b aj, hanem vagy harmadik országbeliekkel, akiknek a termékeit nem tudtuk a határainkon megvizsgálni, mert az Európai Unió más határain jöttek be, vagy pedig azokkal a kisüzemi termelést végzőkkel, ahol nem mindenütt olyan az élelmiszerbiztonság, mint amire szükség lenne. Képviselőtársam említette a vágást. Európában ez a dolog húszharminc év alatt teljesen átalakult, nálunk is át fog. Vágás nem nagyon van otthon, de hentes minden faluban van. Magát a vágást koncentráltan elvégzik, de az egyedi ízek kialakí tása már mindenhol helyi ügy. Ausztriában is vágnak disznót, de nem otthon. Megvan az a hely, ahol ezt megcsinálják, és otthon úgy fűszerezik, úgy csinálják, ahogy akarják. Nálunk ehhez biztos, hogy nagyon hosszú idő kell, de itt is ketté kell választani a zt, hogy saját célra csinálom, vagy pedig másnak is adok belőle, mert azért ott - ha nem is komolyabb, de legalább - ellenőrzött higiéniai körülmények között kell ezt végezni. Azt gondolom, hogy lehet ebből egy jó végkifejlet, de azért ezeket a dolgokat fi gyelembe kell vennünk. ELNÖK (Harrach Péter) : Ódor Ferenc kap két percre szót. DR. ÓDOR FERENC (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Gőgös képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban van némi problémám, nem pontosan csak a törvényhez kapcsolódóan. Ő néhány szót s zólt azzal kapcsolatban, hogy kivel versenyezünk a piacon. A tőlünk északra fekvő országokból, Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból 30 százalékkal megemelkedett az élelmiszerbehozatal. (Gőgös Zoltán: Én is ezt mondtam!) Ezt mondom én is, de szere tném felhívni a figyelmet arra, hogy miért tudott a szlovák gazda BorsodAbaújZemplén megyébe olcsóbban lisztet meg tejet odahozni. Azért, mert megkapta a támogatást. Erről az egyről ne feledkezzünk meg, mert ő ezért tudta olyan áron kínálni azt a terméke t, amit feldolgoztak. Képviselőtársamnak nem kell velem egyetérteni, csak nézzük meg, hogy hol milyen jellegűek voltak a támogatások, amire azt mondjuk, hogy felkészültünk. Mi felkészültünk arra, hogy majd egy év után vajon még megkapjáke. Ezt azért jó le nne ezen a szinten kezelni, mert nem arról van szó, hogy a helyi gazdák itt nem tudnának jobb pozíciót kivívni a piacon, ha megkapnák legalább azokat a feltételeket, mint a tőlünk északabbra lévő lengyel vagy szlovák gazdák. Ezért van az, hogy piacot veszt ünk a saját területünkön. (Gőgös Zoltán: Hetven százalékát kapják, mint a magyar gazdák.) Képviselő úr, elmondom én is, aztán ön is. Tehát piacot vesztünk a saját országunkban, és piacot vesztünk olyan területeken is, ahol ők olcsóbban meg tudnak jelenni. Képviselő úr is tudja, hogy a nyugateurópai gazdák támogatása másabb, sokkal jobb, mint a most belépőké. De a most belépőkkel is versenyeznünk kell. Ez a mi gondunk, erre kellene figyelni,
