Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
3720 tevékenységével összefüggésben - az ügyvezető látja el, aki viszont nem tag, hanem alkalmazott. Ezek olyan súlyos fogalmi melléfogások, amiket feltétlenül korrigálni kell. A 35. és a 37. §: a választ ott tisztségviselők megbízatásának idejét meghatározó időtartamra mi öt évet javaslunk. A munkáltatói jogok közgyűlés általi gyakorlása nem kellően definiált. Miként tud egy évente összeülő testület munkáltatói jogokat gyakorolni? Legfeljebb azoknak egy sz űk körére. A 39. § a felügyelőbizottság ügyrendjét járja körül. Miért kell ezt a közgyűlésnek jóváhagynia? A közgyűlés évente egyszer ül össze. A felügyelőbizottság akkor akár a következő közgyűlésig jóváhagyott ügyrend nélkül vagy miféleképpen működjön? A 42. § szerint képviseleti joggal a választott vezető tisztségviselők mellett a felhatalmazott munkavállaló is rendelkezhet. Ez hiányzik a bekezdésből. A 42. § (3) bekezdése értelmezhetetlen szabályozás. Ha az igazgatóság képviseleti jogát a közgyűlés hatá rozata korlátozza, az miért hatálytalan harmadik személlyel szemben? A képviselet nem a harmadik fél irányába gyakorolt jogosítvány? Ezen túlmenően, ha például csak az igazgatóság elnöke okozza a kárt, akkor miért egyetemleges az igazgatóság felelőssége? A 46. §ban javasoljuk a nyilvántartás mellékleteként a tagfelvételi kérelem és a felvételi határozat csatolását is. Az 52. §ban hiányosnak tűnik a szabályozás, mivel nem rögzíti a részesedés mértékét meghatározó elveket. E tekintetben különösen lényeges, hogy a nem befektető és a befektető tag közötti különbségtétel hiányzik ebből a szabályozásból. Az 53. § (1) bekezdésében világossá kell tenni, hogy a tagi kölcsön pénzbeli hozzájárulás. Nem indokolt ugyanakkor a minimális tagsági viszonyra vonatkozó előír ás. Az 55. §ban a pótbefizetést nem a vagyoni hozzájárulással, hanem az igénybe vett szolgáltatással arányosan indokolt meghatározni. Ugyanakkor a befektető tagok speciális kötelezettsége is meghatározható ebben a szakaszban. Az 57. § (1) bekezdése talán a legeklatánsabb példája annak, hogy nem harmonizál az európai gondolattal ennek a törvénytervezetnek a közelítése és gondolatvilága. Az 57. § (1) bekezdésének második mondata teljesen ellentétes az európai szövetkezeti gyakorlattal. A tag nem a termelésse l, a termékek feldolgozásával, értékesítése előkészítésével s a többi vesz részt a szövetkezet munkájában, hanem azzal, hogy igénybe veszi a szövetkezet termelésében, feldolgozásában, az értékesítés előkészítésében nyújtott szolgáltatásait. Az irányítási m odell mellett ez a bekezdés mutatja - ahogy mondtam - legélesebben az eltérő gondolkodást. A 61. § (7) bekezdésének c) pontja a tőke szabad áramlását megfelelően kezeli, de a szövetkezeti demokráciát nem. A befektető tag felvétele ugyanis véleményünk szeri nt a közgyűlés joga. Sorolhatnám tovább, hiszen a 98. §ig terjed észrevételeink sora, azonban ettől megkímélem önöket, és azt tudom mondani, hogy számos módosító javaslatot fogunk benyújtani a törvénytervezethez, mert erre szükség van, és amennyiben egyet értésre tudunk jutni és a módosító javaslatokkal ez a törvény oly mértékben javítható, hogy az európai normáknak, elvárásoknak megfelel, a hazai szövetkezni vágyók igényeit kielégíti, akaratának megvalósulását segíti, akkor a Magyar Demokrata Fórum támogat ni tudja ennek a törvénynek az elfogadását. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül sor.
