Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3712 okiratba fel sem kell azokat ven ni, csupán a fő tevékenységet és a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket? Emlékeztetem a tisztelt képviselőtársakat arra, hogy hány cég jött létre kizárólag áfavisszaigénylés céljából. Ilyen tevékenységekre nem kell hatósági engedély, és ilyen tevék enységről törvény nem is szól, márpedig össze lehetne vetni ezt a szabályozást az 5. § (2) bekezdésében megfogalmazott gumiszabállyal, amely szerint nem minősül a törvénytől való eltérésnek az olyan további rendelkezésnek az alapszabályba való felvétele, a melyről a törvény nem szól. Vagyis a szabályozásnak egyértelműnek kell lenni, és az alapszabálynak minden tevékenységi kört tartalmaznia kell, mert egyébként illegális tevékenységek sokasága alakulhat ki ezekben a szövetkezetekben. Ugyanennek a 14. § (2) b ekezdésének i) pontja szabályozza, hogy az alapszabálynak tartalmazni kell az igazgatóság első elnökének nevét és lakóhelyét. Na és mi van akkor, ha a 35. § szerint csak ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresítenek, aki az egész igazgatóság hatáskörében já r el? Őt már nem kell tartalmaznia? Ez a szabály is hiányos tehát. A javaslat 18. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy nem illeti meg a tagot az a jog, hogy a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát kérje, a melynek meghozatalához szavazatával hozzájárul. A gazdasági társaságokról szóló ’97. évi CXLIV. törvény 47. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki a tévedés, megtévesz tés és jogellenes fenyegetés esetét kivéve a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. Miért ne lehetne itt is ugyanazt a szöveget a 18. § második mondatába beilleszteni, hiszen a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés itt sem lesz kiz árt? A javaslat 20. §a tartalmazza a közgyűlés hatáskörét. A (2) bekezdés b) pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megálla pítása. Ha a 35. § szerint ügyvezető elnök tölti be az igazgatóság helyett e tisztséget, akkor az ügyvezető elnök megválasztása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik, tehát a szabályozás akkor lenne teljes, ha az ügyvezető elnököt is megemlítenék a közgyűlés hatáskörénél. Ugyanezen rendelkezés l) pontja a közgyűlés hatáskörébe utalja az úgynevezett befektetői tagok felvételét, majd a 61. § részletezi, hogy kik és mik azok a befektető tagok. Ezek a befektető tagok lesznek azok a személyek, akiktől a nyugdíjuka t, a megtakarított pénzüket el fogják csalni a jövőben is jogilag támadhatatlanul, és a jövőben a befektető tagok fognak ugyanúgy felvonulni a Parlament elé tüntetni a pénzük után, mint ahogy eddig a különböző ingatlanbefektetési szövetkezeteknél már láttu k. Ha pedig már eljutottunk a befektető tagságig, nézzük meg ennek a csodálatos szabályozását! Bár nem tudjuk, hogy mi az a szociális szövetkezet, mégis kimondja a 61. § második mondata, hogy a szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja. A 61. (3) bekezdése szerint a befektető tag által pénzbeli hozzájárulás vagy az 50. § (3) bekezdése szerinti szabályozásnak megfelelő nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre való bocsátásával befektetői részjegy jegyezhető. A (7) bekezdés szerint a befektetői tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezet tulajdonába köteles adni, ugyanakkor az 50. § (4) bekezdése azt mondja, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást nyújtó tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a szövetkeznek azért, hog y a hozzájárulás megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennállott értékét. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a szabályozás, mondhatnám azt, hogy nevetséges. Aki ezt lemásolta vagy összehordta, annak halvány fogalma sem volt a rról, hogy mit írt ebben a jogszabályban. Azt mondja a szabályozás: ha valaki nem pénzbeli hozzájárulást nyújt, vagyis átad, mondjuk, tételezzük fel, egy festményt, akkor öt éven át garantálni tartozik, hogy annak az értéke nem fogja meghaladni öt év múlva sem a hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennállott értékét. Szégyen, hogy ilyen fércmunka ide került az Országgyűlés elé! Igaz, hogy ugyanilyen életszerűtlenül fogalmazza meg a gazdasági társaságokról szóló törvény 12. § (4) bekezdése is a nem pénzbel i
