Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3713 hozzájárulásért való felelősséget, azonban ez is bizonyítja, hogy a jelen javaslat bizonybizony néha, azt mondhatnám, hogy gondolkodás nélkül lett összeállítva. Azt a törvényt is az Országgyűlés alkotta természetesen, de nekünk nem kell ugyanabba a hibá ba esnünk még egyszer. A tagnak éppen azt kell garantálnia, hogy öt évig az általa nyújtott nem pénzbeli hozzájárulás értéke megmarad legalább annyinak, mint amennyi a szolgáltatás nyújtásának idején volt, és ez csak emelkedhet, de értékét nem csökkentheti . Ez volna a szabályozás lényege, nem pedig fordítva, hiszen ha valaki egy festményt nyújt szolgáltatásként, annak csak örülni kell, ha nő az értéke, és azt kell garantálni öt évig legalább, hogy értéke ne csökkenhessen. (10.10) Én a magam részérő l az emberek vagyonának bizonybizony, mondhatnám azt, hogy az elsíbolására alkalmas befektetői tagság intézményét nem vezetném be, hiszen bármelyik tag pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást nyújthat saját önerőből, illetve elhatározásból is. A 21. § a kö zgyűlés összehívásáról rendelkezik. A meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell a (3) bekezdés f) pontja szerint a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját - ez felesleges szabály. Ezt a közgyűlésen kell eldönteni. El őre nem lehet tudni, hogy kelle folytatni vagy félbe kell szakítani a közgyűlést, éppen ezért feleslegesnek tartom ezt a szabályozást. A 26. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a meghatalmazottak neve. Véleményem szerint a jegyzőkönyv mellékleteként nem a meghatalmazottak nevét, hanem a meghatalmazásokat kell csatolni. Szintén a 30. §ban nem megfelelő a szabályozás, mivel azt mondja, hogy nem lehet vezető tisztségviselő az, aki nem tagja a szövet kezetnek, ugyanakkor az alapszabály ez alól az igazgatóság elnöke, illetőleg tagja esetén kivételt tehet, ha a szövetkezet fő tevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel. Kérem, hogy gondoljanak bele abba a szabályozásba, ha ezt öss zevetjük azzal, hogy az igazgatóság elnökét vagy az ügyvezető elnököt, az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, márpedig választani csak a tagok sorából lehet, hiszen a tagoknak van szavazati joga, akkor miféle alapszabály az, amelyik lehetővé teszi, hogy nem tag is viselhet tisztséget. Itt is egyértelművé kellene tenni a szabályozást, hasonlóan a gazdasági társaságokhoz, vagy pedig, ha csak a tagok lehetnek a tisztségviselők, akkor külön menedzsmentnek kell gondoskodnia a szakértelmet igénylő vezetésr ől, nem pedig öszvér módon. A 30. § e) pontja akként rendelkezik, hogy nem lehet vezető tisztségviselő, aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzésből hivatalbóli törlési eljárás során töröltek, a törlést megelőző 2 éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő 2 évig. Ez csupán részszabályozás, mert kiskaput enged azoknak a volt gazdasági társasági vezető tisztségviselőknek, akik a gazdasági társaságokról szóló törvény 23. § (3) bekezdése szerint: a gazdasági társasá g fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (vagyis a felszámolás elrendelését) követő 3 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást megelőző 2 évben legalább 1 évig a felszámolásra került társaságnál vezető tis ztségviselő volt. Ha ezt a szabályozást nem veszi át a szövetkezeti törvény, csupán a hivatalból való törlést veszi át, úgy kiskaput nyit, és a felszámolásra került gazdasági társaságok vezető tisztségviselői át fognak szivárogni a szövetkezetek vezető tis ztségviselőivé. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudnám még sorolni, mert ez a szövetkezeti törvény végig ilyen problémás. Számtalan olyan kérdés van, amit egyébként lehet, hogy még a vitában is el fogok mondani. Megítélésünk szerint ez a törvény teljesen alkalm atlan arra, hogy új szövetkezeti törvényként beterjesztésre került, ezt a FideszMagyar Polgári Szövetség a bizottsági ülésen is megfogalmazta.
