Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3711 olyan további rendelkezésnek az alapszabályba való felvétele, amelyről a törvény nem szól, ha a rendelkezés nem áll ellentétben e törvény, valamint más jogszabályok rendelkezéseivel, és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követe lményeit, ez megint az ügyeskedők részére lesz kiskapu, és az egyértelmű első mondatot agyonüti. Mindebből látszik az is, hogy a javaslatot megfogalmazó megítélésem szerint maga sem tudta, hogy mit akar, csak erőlködött, hogy bizonyítsa, hogy rá szükség va n. Ugyanezt tükrözi az indoklás is, mert szó szerint a törvény szövegét ismétli, vagyis egyetlen érdemi szó sincs az indoklási részben ugyanerről. De a többi indoklási részt is jellemzi, hogy indoklás helyett, értelmezés helyett megismétli a törvény szöveg ét. (10.00) A javaslat 10. §a - idézőjelbe teszem - “óriási” újításként az alapító tagok létszámát 7 személyben jelöli meg a korábbi, ’92. évi I. törvényben megfogalmazott 5 tag vagy az új szövetkezeti törvény 6. §a szerinti 5 tag helyett, az indoklás sz erint azért, hogy elegendő létszám legyen az igazgatóság és a felügyelőbizottság választására. No, ez nem valami nagy újítás, ha összevetjük a 35. §sal, amely arról rendelkezik, hogy az 50 főnél kisebb létszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság he lyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatósági hatáskörben eljár. Ebből is a mindenáron való jogalkotásra való erőlködés látszik kitűnni. Ha már szabályozunk, miért nem lehet akkor egyértelműen meghatározni, hogy egy 57 tagú szövet kezetben teljesen felesleges az igazgatóság, vagy ha mindenáron igazgatóságosdit akarunk, akkor azt kell meghatározni, hogy milyen létszámtól fölfelé pedig kötelező. A 10. § (4) bekezdése külön említi a szociális szövetkezetet, azonban az indoklásban egy s zót sem szól róla, hogy mi lehet ez, ugyanakkor a (7) bekezdés tiltja a tagfelhívást vagy toborzást, márpedig a szociális szövetkezet nyugdíjasokra gondol vélhetően; valami oknál fogva nem tudom, hogy az otthon szorgoskodó nyugdíjasok hogyan szereznek tudo mást arról, hogy miféle szociális szövetkezet kíván megalakulni az ő érdekükben. Ha külön említi a javaslat a szociális szövetkezetet, akkor tessék megfogalmazni, hogy mi az, mit tartalmaz! A 7. § felsorolja a célok között a kulturális, oktatási, egészségü gyi s a többi célokat is; akkor miért emeli ki a 10. § (4) bekezdése azt, hogy szociális szövetkezet, amelynek csak természetes személy tagjai lehetnek? Véleményem szerint ilyen címszó alatt fogják a nyugdíjasok kis nyugdíját elrabolni a jövőben, ha nem le sz részletes szabályozás erről és részletes indoklás, amely indoklásra ugyanúgy, mint például a Ptk. indoklására, a jogalkalmazók a mai napig is támaszkodhatnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényszöveg megismétlése nem indoklás, ezt már többször mondtam , és mondani fogom. A javaslat 14. § (2) bekezdése az alapszabály kötelező tartalmáról szól. Mindjárt az a) pont arról rendelkezik, hogy az alapszabálynak tartalmazni kell a szövetkezet cégnevét, székhelyét, fő tevékenységét, továbbá azokat a tevékenységek et, amelyek végzéséhez hatósági engedélyre van szükség. Na, köszönöm szépen az ilyen szabályozást, mert ha egy szövetkezetnél csak azt a tevékenységet kell feltüntetni, amelyre a hatósági engedélyekre szükség van, akkor ez a szabályozás egyrészt ellentétes a hatályos tevékenységi körök felsorolásáról szóló nómenklatúrákkal, másrészt ezzel óriási teret kapnak az ügyeskedők, mert ki fognak olyan tevékenységi köröket találni megjelölés nélkül, amelyek alkalmasak lesznek a további visszaélésekre. Ilyen szabályo zást is nevetségesnek tartok. Ez ellentétes egyébként a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló ’97. évi CXLV. törvénnyel, továbbá a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelettel , amely szerint a cégjegyzék tartalmazza a cég fő tevékenységén kívül a cég alapító okiratában feltüntetett további tevékenységi köreit is, nemcsak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységi köröket, mert ezen utóbbiak esetén magát az engedély számát és ér vényességi idejét is tartalmazni kell. Kérdésem: miként fogja ellenőrizni az ellenőrzésre hivatott szerv - nevezhetjük APEHnak, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy akárminek - a cég tevékenységét, ha az alapító
