Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3710 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás óta megalkotott szövetkezeti jogszabályok megítélésünk szerint nem töltötték be a hozzá fűzött reményeket, több káros következménnyel jártak, illetve ahhoz vezetnek a mai napig is. A szabályozásokban rejlő ellentmondásokat, hiányosságokat számtalan bűnbanda arra használta fel, hogy az emberek pénzét ellopja, és az embereket földönfutóvá tegye. Az egyik ilyen kecskeméti szövetkezet állami támogatások lenyúlására is meg tudott alakulni, de emlékezhetnek még számtalan egyéb befektetési szövetkezetre, mint ami Hódmezővásárhely és környékén volt, és a jelenleg is felszámolás alatt álló ingatlanbefektetési szövetkezetre, amelynek károsultjai itt a Parlament előtt, a Kossuth téren is tüntetni szoktak. Mindezek a jogszabályok hiányos, ellentmondásos, pongyola megfogalmazásának voltak köszönhetők. Az előttünk lévő, szövetkezetekről alkotandó új jogszabály szintén hemzseg ezektől a hibáktól, ezért a jelen formájában megítélésünk szerint teljesen a lkalmatlan egy új szabályozásra. Rátérve a konkrétumokra: a javaslat 4. §a arról rendelkezik, hogy a szövetkezetnél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a munka törvénykönyve rendelkezéseit kell al kalmazni. Ez idáig rendben is volna. Ugyanakkor az 57. § ezzel ellentétesen, az egyértelmű kapcsolatok kijátszására ismételten alkalmas módon más szabályozásról szól. Emlékeztetnék az 1992. évi I. törvény és a korábbi szövetkezeti törvény 63. §ára, amely szerint “a szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre” szövegű szabályozás volt, a 64. § pedig kimondta, hogy a vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati szabályzatnak, a Ptk. szabályainak megfelelően csoportos vagy egyéb tagsági megállapodások határozzák meg. Ebből származott aztán az az országos kavarodás, amelyet a munkaügyi ellenőrzések, továbbá az APEHellenőrzések mindenütt kifogásoltak, és a tagsági megállapodások alapján vagy az önkormányzati szabályzatokban megfogalmazott vállalkozási jellegű jogviszonyokra vonatkozó szabályokat nem vették tudomásul, hanem munkaviszonynak minősítették, azt is ráfogva, hogy ezek kényszervállalkozók, és mindennek a s úlyos következményei elhárításához országgyűlési határozatra volt szükség az úgynevezett moratórium megadásához. A javaslat semmit sem okult ezekből, mert az 57. § (3) bekezdése továbbra is fenntartja ugyanezt a szabályt, a 4. § egyértelmű megfogalmazásáva l ellentétben, ahol is kimondja, hogy a tag a szövetkezet részére munkaszerződés, vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében munkát végezhet. Ez tehát megint olyan kiskapu, amely alkalmas lesz a tb- és egyéb járulékfizetési kötelezettségek alól való k ibúvásra. Mindez annak köszönhető, hogy önmagában az a rendelkezés, hogy a tag a szövetkezet részére munkaszerződés, vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében munkát végezhet, ellentétes a Ptk. 389. §ával, amely a vállalkozási szerződés fogalmáról s zól. Ugyanis a Ptk. szerint “vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szo lgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles”. Nem munkavégzésről szól tehát a vállalkozás, hanem munkával elérhető más eredmény létrehozásáról, márpedig a javaslat 57. § (3) bekezdése, ismételten rosszul, munkavégzésről szól. Erre viszont kizárólag a munka törvénykönyve alkalmazható, a jelenlegi szabályozások szerint. A javaslat tehát ily módon nem alkalmas az elfogadásra. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat 5. §ával is nagy gond van, bár az első mondatot még megértem, hogy a szövetkezet alapítása é s működése során e törvény rendelkezéseitől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést a törvény megengedi. A szövetkezet fogalmának meghatározása részben a ’92. évi I. törvény 3. §ából, részben az új szövetkezetekről szóló 2000. évi törvény 3. §ából, mond hatnám azt, hogy összegereblyézett szöveg, amely a szövetkezet fogalmát a céljából kívánja levezetni, ahelyett, hogy a fogalmat megadná, és külön megfogalmazná az esetleges célokat. Viszont egy olyan gumiszabály becsempészése, amely szerint nem minősül a t örvénytől való eltérésnek az
