Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3705 Az, úgy gondolom, természetes, hogy itt elsősorban a mezőgazdaságban működő szövetkezetek szemszögéből vizsgáltuk az előterjesztést. Abban egyetértés van, hogy a szövet kezetek ügye nem egyenlő az agrárium ügyével. Jelen törvénytervezet nem a múltat akarja átírni, a múlt, úgy gondoljuk, lezárult, tehát nem szerencsés a múlttal kapcsolatos dolgokat ismételten felnyitni. Beszélhetünk arról, hogy ennek a szektornak mikor ki okozta a legnagyobb kárt, de a jövő érdekében fontos, hogy a szövetkezés ügye új alapokra kerüljön, hiszen amit Európa évtizedek alatt épített fel, nekünk sokkal rövidebb idő alatt kell ezt a mozgalmat új alapokon működtetni. Az is tény, hogy egyetlen korá bbi szabályozás sem tudta kivédeni az emberi gyarlóságot, és a jó szándék ellenére mindig lesznek olyanok, akik az esetleges kiskapuk kihasználásával a közösség érdekével ellentétesen cselekszenek, de ahogy korábban is, ezután is lesznek soksok ezren, aki knek ez a vállalkozási forma nyújthat egyedüli boldogulást. A jogszabályokat mindig az ilyen többség érdekében kell megalkotni. Ezért a törvényjavaslat nemcsak a ma működő szövetkezetek szabályozását tartalmazza, hanem reményeink szerint több száz, esetleg több ezer majd ezek után alakuló szövetkezet dolgait kívánja rendezni. Az is felesleges vita, hogy kelle ez az új törvény, vagy nem kell ez az új törvény. Ebben a kérdésben az Országgyűlés már állást foglalt, úgy határozott, hogy ez év december 31ig új szövetkezeti törvényt fogad el, ez ettől kezdve a kormány számára egy kötelezettség, aminek eleget tehet a törvényjavaslat benyújtásával. Az ténykérdés, hogy egy ideig együtt lesz hatályban három törvény Magyarországon, de másképp ez nem képzelhető el, min t úgy, hogy megfelelő átmeneti időszakot biztosítunk arra, hogy a már működő szövetkezetek átalakítsák belső szabályozásaikat, hiszen pont az lett volna egy komoly jogi, alkotmányos probléma, ha máról holnapra kellett volna ezt az átalakulást végrehajtani. A törvényben foglalt határidők optimumot biztosítanak az átalakulásra való felkészülésre és az egységessé válásra, hiszen két éven belül egy szövetkezeti törvény fogja szabályozni az országban lévő szövetkezeteket. Az is elhangzott a bizottsági ülésen, ho gy az előkészítés, éppen az országgyűlési határozatot követően úgy történt, hogy a kormány a szövetkezeti érdekképviseletekkel közösen egy egyeztető fórumot hozott létre, az úgynevezett szövetkezetpolitikai kollégiumot, amelyben folyamatosan történt az egy eztetés. Ennek ellenére maradtak a javaslatnak többek által vitatott elemei, amelyeket a törvény tárgyalásának folyamán figyelembe kell venni. Természetes, hogy az üzletrészkérdés megoldása a vitában nagy hangsúlyt kapott a bizottsági ülésen. Ezzel a kérdé ssel szakmai alapon kell foglalkozni a még működő vállalkozások érdekében, mert azt tudjuk, hogy a politikai szándék ráerőltetése erre a szektorra milyen bonyodalmakkal jár. Úgy gondolom, az is egyértelmű, hogy ha most előírnánk egy visszavásárlási kötelez ettséget, az megint ellehetetlenítené a szövetkezeteket, szükségmegoldásokra van tehát csak lehetőség. Így a befektetői részjeggyé alakítás, illetve a külső üzletrésztulajdonosok esetében az átalakított befektetői részjegy az egyik kínálkozó lehetőség, de természetesen a törvényjavaslat tárgyalása során ez a kérdés még több ponton tisztázásra szorul. Az üzletrészek tekintetében a legutolsó szabályozással kapcsolatban valóban vannak még viták; ezeket, gondolom, ebben a parlamenti szakaszban, ahogy már jelez tem, lehet még rendezni. Azt már korábbi hozzászólásomban jeleztem, hogy csak akkor van értelme a szövetkezésnek, csak akkor tudják gazdaságon kívüli céljaikat megvalósítani, ha bizonyos kedvezményeket élveznek más gazdasági társaságokhoz képest. Ez NyugatEurópában bevett gyakorlat, az ott működő szövetkezetek is adó- és illetékkedvezményeket kapnak, ezért természetesen folyamatosan ellenőrzik, kontrollálják őket, hogy nem másra használjáke ezeket a támogatásokat. Ezzel kapcsolatban a bizottságban is felm erült, hogy van némi hiányérzetünk a jogszabállyal kapcsolatban, mert ilyen irányú paragrafust, már ami a működésnek a kontrolljáról szólna, nem találtunk, pedig véleményünk szerint szükség lenne rá, hogy a működés valóban a kitűzött céloknak
