Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
3702 Megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, aki az alkotmányügyi bizottság álláspontját ismerteti. DR. KIS ZOLTÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén tárgyalta a szövetkezetekről szóló törvényi előterjesztést, és azt többségi ajánlással - az ellenzéki képviselők tartózkodása mellett - általános vitára a lkalmasnak tartotta. A vitában érdemi felszólalás az ellenzék részéről nem hangzott el, nevezetesen azért, mert a tárgykörrel megbízott képviselőtársuk az ülésen nem vett részt, ezért csak a többségi véleményt tudom ismertetni, amely a szabályozás szüksége sségét megállapította. A szabályozásban szereplő alapelveket a nemzetközi szövetkezeti manchesteri határozatnak megfelelőnek, az ajánlásokkal összhangban lévőnek tartotta, viszont két problémát jelzett, aminek a megoldására majd közös erőfeszítéseket kell tennünk. Az egyik, hogy a gazdasági társasági szabályozás és a szövetkezeti szabályozás egzakt módon különüljön el, tehát az a félelem, amely most megvan egyes szövetkezeti szervezetek részéről, miszerint a szövetkezetek elveszítik a szolidaritási elven al apuló működésüket, és elsősorban a gazdasági orientáltság felé mozdulnak, ezt a törvényben egyébként megfelelő szabályozás mellett garantálni kell. (9.20) A másik az üzletrész vonatkozásában az a rendelkezés, ami a külső üzletrésztulajdonosoknak az úgynev ezett átalakított befektetői részjeggyé történő átalakulási szabályait rendezi. Erre nézve a Házban valószínűleg módosító indítványok is kialakításra kerülnek. Összegezve: a bizottság többségi véleménye az, hogy ezt a szabályozást az Országgyűlésnek lehető ség szerint minél nagyobb többséggel, közösen kell elfogadnia, annak érdekében, hogy a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírások a jövőre nézve már egy hosszú távú stabil, nemcsak a gazdálkodást, nemcsak a gazdasági életben való megm aradásukat, hanem a tagoknak a szolidaritási elven alapuló, a mindennapi életben való stabil részvételüket is biztosítani tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Most a költségvetési bizottság előadói köve tkeznek. Először a többségi véleményt Gőgös Zoltán képviselő úr, a bizottság előadója ismerteti. GŐGÖS ZOLTÁN , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság november 16i ülésén tárg yalta a törvényjavaslatot. Mint tudjuk, 2003 decemberében az Országgyűlés kötelezettséget rótt a kormányra, hogy ez év végéig alkossa meg a parlament az egységes szövetkezeti törvényt. Az alkotmány is rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a szövetke zeteket, ennek megfelelően törvényt alkot. A bizottság ülésén elhangzott, hogy a szövetkezeti törvénnyel először koncepciójában foglalkozott a kormány, és elfogadta azt, majd két külön kormányhatározat is született, egyrészt a közösségi alappal, másrészt a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatban. Ma Magyarországon közel 5300 szövetkezet működik, és ezek a szövetkezetek összesen körülbelül 230 milliárd forint tőkeállománnyal rendelkeznek, az árbevételük közel 800 milliárd forint, és az eredményük az elmúlt évben 6 milliárd forint volt. Tehát ilyen nagyságrendű csoportról van szó. A szövetkezeti törvényben két újdonság van. Az egyik, hogy szabályozza a befektetői tagok és a jogi tagok részvételi arányát, a másik újdonság, hogy bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát, jogilag megalkotja ezt a kategóriát. A jövőben azokat a szövetkezeteket nevezi szociális szövetkezeteknek, ahol nincs befektető, nincs természetes személy, hanem csak a természetes
