Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3703 személyek által alkotott, saját gazdasági, kulturális, szociális szükségleteikre létrejött gazdasági szerveződésekről van szó. Ez a törvényjavaslat megkísérel olyan problémát is megoldani, amely tizenhárom éve került a szövetkezeti szakirodalomba, ez pedig az üzletrész problémája. Választást ajánl fel a jogszabály mind a szövetkezeteknek, mind a szövetkezeti üzletrésszel rendelkezőknek négy lehetséges megoldás közül, és ez egy kölcsönös megállapodáson nyugvó intézkedést eredményezne. Így kivonnánk a szövetkezeti üzletrész fogalmát a szövetkezeti szótárból. Egyúttal arró l is rendelkezne a törvényjavaslat, hogy a korábban az állam által felvásárolt, jelenleg az állam tulajdonában lévő szövetkezeti üzletrészeket térítésmentesen visszaadná a kibocsátó szövetkezeteknek úgy, hogy azok kötelesek azt a közösségi alapba elhelyezn i és közösségi feladatokra, közösségi célokra felhasználni. Ha visszaemlékszünk, az elmúlt másfél évtizedben a szövetkezeti törvény módosításai mindig kényszerek érvényesítése okán születtek. Elsősorban az 1992. évi I. törvényre gondolok, de úgy érzem, a 2 000es módosítás is ilyen érdekeket kívánt érvényesíteni. Tudjuk, hogy nemzetközi vonatkozásban mintegy százötven éve létező fogalomról van szó, ami Európában is nagyon komoly sikereket tudhat magáénak, hiszen van olyan ország, ahol egy ágazat 7080 százal ékát átszövi a szövetkezeti rendszer, és ez meglehetősen nagy stabilitást jelent az ott abból a tevékenységből élők számára. Itt az ideje, hogy Magyarországon is nyugvópontra kerüljön ez a kérdés. Azt az ellentmondást, hogy jelenleg is egymás mellett él ké t szövetkezeti törvény, mindenképpen meg kell oldani, hosszú távon ez nem tartható. Az előttünk lévő egységes szabályozás a szövetkezetek gazdasági funkciója mellett elismeri a kulturális, szociális és közösségteremtő funkciót is. Tehát nemcsak a profitérd ek dominál a szövetkezetekben, hanem némiképp a társadalmi érdekek is megjelenhetnek. Nyilvánvalóan kerettörvényről van szó, így meglehetősen nagy szabadságot kapnak az alapító tagok és a közgyűlés a tekintetben, hogy mit tekintenek annak a célnak, ami a s zövetkezés értelmét megadja. Akkor van értelme a szövetkezésnek, akkor tudják a gazdaságon kívüli céljaikat megvalósítani, ha bizonyos kedvezményeket élveznek más gazdasági társaságokhoz képest. Ez NyugatEurópában bevett gyakorlat. Az ott működő szövetkez etek is adó- és illetménykedvezményeket élveznek, de ennek fejében rendszeresen ellenőrzik őket, hogy nem családi gazdasági társaságként működneke, csak azért, hogy a kedvezményeket igénybe tudják venni. Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a szociális szövetkezetek kategóriájának bevezetésére vonatkozik, hiszen így az egyes közösségek eldönthetik azt, hogy munkafeltételeik megteremtése, saját szociális helyzetük javítása érdekében végezneke közös tevékenységet, és akkor ennek lesz egy speciális szervez eti formája, mert ezt is megoldhatja a szövetkezet. Természetesen a meglévő szövetkezeti üzletrészek problémájának a megoldása nagyon sok vitát váltott ki pró és kontra. Jó megoldásnak tartjuk, és valóban a szövetkezeti célok stabilitását jelenti, ha a meg lévő üzletrészek visszakerülnek a közösségi alapba. Nagyon sok mindenről volt még szó a bizottsági ülésen, s végül a költségvetési bizottság 15 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti Horváth János képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS , a költségvetési és p énzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
