Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
3701 Szintén újszerű a sz emélyegyesülés hangsúlyozását alátámasztó szabályozás, az, hogy a törvényjavaslat korlátozza a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok tagkénti részvételét a szövetkezetben, hiszen a taglétszám egyharmadát nem haladhatja meg a szá muk a szabályozás szerint. (9.10) Hosszú ideje húzódó probléma megoldására vállalkozik a tervezet, amikor a szövetkezeti üzletrész megoldására tesz javaslatot. Az üzletrész intézménye álláspontunk szerint idegen a szövetkezet vagyoni szerkezetétől, ezért a javaslat a még meglévő üzletrészek 2007. június 30áig történő megszüntetésére tartalmaz szabályokat. A megszüntetés a szövetkezet közgyűlésének felajánlása alapján több módon is történhet. Az üzletrész tulajdonosa a szövetkezet közgyűlése által felajánlo tt lehetőségekből választhat. A közgyűlés a tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a szövetkezeti üzletrészt 2007. június 30áig a szövetkezeti tag tulajdonos esetén befektetői részjeggyé, nem szövetkezeti tag tulajdonos esetén pedig átalakított befektetői ré szjeggyé alakítja át, valamint a tulajdonában álló részvényekre, korlátolt felelősségű társasági üzletrészekre cserélheti. Az üzletrész úgy is megszűnhet, hogy az a tulajdonos szintén 2007. június 30. napjáig a szövetkezet közösségi alapja javára ajánlja f el. Ebben az esetben az üzletrész volt tulajdonosa nem szövetkezeti tagként is jogosult a közösségi alapból finanszírozott támogatások igénybevételére. Ha a tulajdonos 2007. július 30áig nem élt a törvény biztosította lehetőségeivel, az üzletrész átalakít ott befektetői részjeggyé alakul át. A törvényjavaslat megoldást tartalmaz az állam által korábban felvásárolt üzletrészek jövőbeli kezelésére is akképpen, hogy az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába került mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket térítés- és tehermentesen 2006. július 30áig átadja annak a működő szövetkezetnek, amely az üzletrészt kibocsátotta. A szövetkezet az így megszerzett üzletrészét köteles bevonni és a névértékének megfelelő összeget a közösségi alapjába helyezni. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb célja a párhuzamos szövetkezeti szabályozás megszüntetése, a két egymás mellett élő szövetkezeti törvény helyett egy olyan szabályrendszer megalkotása, amely egyaránt biztos jogi háttere t nyújt az 1992. évi és a 2000. évi szövetkezeti törvény alapján létesített szövetkezeteknek, továbbá az újonnan alakuló szövetkezetek számára is. Jelenleg mintegy 5300 szövetkezet működik Magyarországon, közel 1,8 millió taggal. A szövetkezet által képvis elt tőkeállomány körülbelül mintegy 230 milliárd forint, a szövetkezetek árbevétele megközelítőleg 800 milliárd forint, eredményük 6 milliárd forintra tehető. Tehát igen jelentős tényezőnek tekinthetők, így a törvényjavaslat előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetést folytattunk, amelynek itt az eredménye most: a beterjesztett törvényjavaslat. Örömmel jelenthetem ki, hogy ez a tervezet bírja a szövetkezeti érdekképviseletek egyetértését, támogatását. A működő szövetkezetek a megnyugtató törvényi szabályozás érdekében szükséges alapszabálymódosítást nem érzik kényszerátalakulásnak, sokkal inkább egy támogatható, újszerű, eurokonform szabályozásnak. Természetes, hogy úgy, ahogy a párbeszéd során a vitában is további finomító javaslataikat figyelemm el kísérjük, és készek vagyunk azokat integrálni. Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti érdekképviseletek támogatásán nyugvó indokolt és igen időszerű törvényjavaslat elfogadását kérem önöktől. Köszönöm megtisztelő türelmüket. (Taps a kormánypártok padsora iban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor. Három bizottság - az alkotmányügyi bizottság, a költségvetési bizottság és a mezőgazdasági bizottság - állított előadót. A k öltségvetési és a mezőgazdasági többségi és kisebbségi véleményt is ismertet.
