Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
3700 pedig T/18205/2. számon kapták kézhez. Megadom a szót Kiss Péter miniszter úrnak, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a napirendi pont előadójának 25 perces időkeretben. KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszon y. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! 2003 végén elfogadtunk egy, a szövetkezeti érdekképviseletek közös kezdeményezése alapján született törvényt, amelyben kimondtuk, hogy 2005. december 31ig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás megteremtése érdekében. Tettük mindezt azért, hogy a mai szövetkezeti szabályozást jellemző szétaprózottságot, tartalmi tisztázatlanságot, a fontos részletkérdésekben jelentkező feloldhatatlan ellentmondásosságot felszámoljuk. Megalkossunk egy olyan törvényt, amely figyelembe veszi a nemzetközi elvárásokat, így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a szövetkezetek támogatásáról szóló ajánlását, az Európai Unió tanácsának rendeletét és irányelvét, az Európai Unió Bizottságának közleményét, illetve a hazai szabályozási környezetet, annak reformját, így az új gazdasági társaságokról szóló törvényt és az új cégeljárási normákat. Az előttünk lévő törvényjavaslat olyan szervezeti keretnek tekinti a szövetkezetet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkci ót a kulturális, a szociális, a közösségszervező funkcióval. A szabályozás célja ennek a kettősségnek minél tisztább és minél teljesebb tükröztetése annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, valamint egyesületek és más nonprofit szervezetek reneszánszá t kövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése Magyarországon. A törvényjavaslat minden eddiginél világosabban elhatárolja a szövetkezetet a gazdasági társaságoktól, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdasági társaság a tőkét működteti a tulajdonos hasznár a, a szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben meglévő társadalmigazdasági erőforrásokat mobilizálja. Olyan erőforrásokat, amelyek egyébként az egyének elkülönült működésével nem érvényesülnének. Ezt támasztja alá a szövetkezet által kötele zően létrehozandó közösségi alap, valamit egy teljesen új szervezeti forma, a szociális szövetkezet. A szövetkezetnek a nyeresége közgyűlés által meghatározott részét a közösségi alapba kell helyeznie, és ez az alap adja a pénzügyi bázisát azoknak a juttat ásoknak és támogatásoknak, amelyeket a szövetkezet a természetes személy tagjainak, valamint hozzátartozóinak képes nyújtani. Ezek szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, de támogathat a szövetkezet közművelődési vagy sporttevékenységet és egyé b, a szövetkezet céljaihoz igazodó tevékenységeket is. Szociális szövetkezetet csak természetes személyek alakíthatnak. Ez a speciális szervezeti forma magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit, és olyan igények, szükségletek kielégítésér e törekszik, amelyeknek a magántőkések és a közvállalatok szektorában létjogosultsága nincs, vagy erősen korlátozott érvényesülésük lehetősége. Az ilyen szövetkezetek altruista jellege lehetővé teszi, hogy olyan személyek is létrehozzanak és működtessenek szövetkezeteket, akik egyébként nem férhetnének hozzá a munkaerőpiachoz, más úton nem jutnának munkához. Ezek a szövetkezetek képesek lehetnek hatékonyan integrálni a kirekesztett társadalmi csoportokat a munkába, munkahelyeket teremthetnek, fenntartható é s szolidaritásra alapozott növekedést ösztönözhetnek úgy, hogy nem törekednek a tagok között elosztható nettó eredmény megvalósítására, realizálására. A törvényjavaslat igen rugalmas szabályozást vezet be a szükséges garanciák biztosítása mellett, hiszen a szövetkezetet életre hívó alapszabályban, illetve a tagok összességét magában foglaló közgyűlésen számos fontos kérdésről lehet törvény adta keretek között döntést hozni, így például a fent említett szociális juttatások mértékéről, köréről is. De a közgyű lésen kell döntést hozni a jelen törvényjavaslat által létrehozott úgynevezett befektető tagok felvételéről is azzal, hogy a befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezet teljes tagságának 10 százalékát, és a befektető tagok által jegyzett részjeg yek mértéke nem lehet több a szövetkezet részjegytőkéjének 30 százalékánál. Viszont az ilyen tagok pénzügyi támogatásukkal a szövetkezetek tőkehelyzetét javíthatják. Ilyen tagjai természetesen a szociális szövetkezeteknek nem lehetnek.
