Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3474 semmi köze a költs égvetéshez. Több ilyen paragrafus ki is került akkor, de sajnos még több benne maradt, hiszen több tíz oldalra volt tehető a közoktatási törvény akkori módosítása, aminek - még egyszer mondom - semmilyen köze nem volt a költségvetéshez. Azt kértük önöktől akkor is, hogy ha majd lemegy a költségvetési vita, tavasszal hozzanak be inkább egy közoktatási törvénymódosítást egykét hónap múlva, amikor van idő ezzel foglalkozni és ezen dolgozni. Ezt akkor önök nem tették meg, most pedig élnek ezzel a merőben szoka tlan, és nem tudom, hogy jogszerű jelenséggel, amit most megtettek ennek a benyújtásával. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces hozzászólásra Szabó Zoltán képviselő úr következik, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azt mondja Kocsis képviselő úr, hogy a kormány előre akar menekülni a számára kellemetlen alkotmánybírósági döntés elől. Nem tudom, miért a kormány számára volna kellemetlen ez az alkotmánybírósági döntés. Tisztelt Képviselőtársaim! Ideje volna elolvasni azt az alkotmányt, amely világosan leszögezi, hogy a magyar alkotmány hiteles értelmezésére egyedül az Alkotmánybíróság jogosult. Következésképpen egy törvény, amit az Országgyűlés elfogadott, nem magában valóan alkotmányellenes, hanem attól válik alkotmányellenessé, hogy az Alkotmánybíróság így dönt róla, merthogy ő az egyetlen, aki hitelesen értelmezheti az alkotmányt. Következésképpen a kormány számára egyáltalán nem kellemetlen, ha netán az Alkotmánybíróság azt mondja - nem ismertem el egyébként, képviselő úr, hogy alkotm ányellenes lenne ez a jogalkotási mód, ezt nem ismertem el; azt mondtam, hogy tegyük fel, hogy alkotmányellenes. Abban pedig, hogy számomra nem rokonszenves, már a tavalyi bizottsági vitában is megállapodtunk. Ha tehát ez a jogalkotási mód eljárásjogi szem pontból alkotmányellenes, ez nem a kormány számára lesz nagyon kényelmetlen, hanem a közoktatás számára, amely egy jelenleg hatályos törvény szerint működik. Ez a hatályos törvény egyik pillanatról a másikra hatályát fogja veszíteni attól, hogy az Alkotmán ybíróság azt mondja, hogy eljárásjogilag alkotmányellenes módon alkottatott meg ez a törvény, visszaáll a régi rend; majd jön az Országgyűlés, és újra meghozza ezt a törvényt, most már alkotmányos eljárás szerint, és a közoktatás mintegy kéthárom hónapon beül három különböző törvényi szabályozásnak lesz alávetve. Tisztelt Képviselő Úr! Ez nem a kormánynak kellemetlen, ez a közoktatásnak kellemetlen, és úgy gondolom, hogy ha az ellenzéki felelősségről önök valaha hallottak volna egyáltalán harangozni, akkor ezt föl sem vetették volna. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egy megjegyzésem lenne még, amit szeretnék elmondani, tisztelt Országgyűlés. Nevezetesen az, hogy nyugodtan beadhattam volna úgy a törvényjavaslatot, hogy sem a bizottsági ülésen, sem itt erről az alkotmányossági problémáról nem teszek említést, a törvényjavaslat úgyis kibírta volna a jogszerűség, az alkotmán yosság próbáját. Hogy szokatlan, azt elfogadom Pánczél képviselő úrtól, de hogy bármiféle jogi probléma lenne vele, ebben megnyugtathatom, hogy nincsen. Most nem hagyatkoztam az Oktatási Minisztérium jogászaira, hanem magam tanulmányoztam át a Házszabályt, és azután adtam be ezt a törvényjavaslatot, hogy világossá vált a számomra, hogy nincs vele semmiféle probléma. Azt viszont, hogy ne mondjam el a valóságos okot, méltatlannak tartottam volna, és azt gondolom, hogy vállalni lehet azt, hogy nem a kormányt é s nem az oktatási minisztert kívántam megóvni egy alkotmánybírósági döntéstől, hanem a magyar közoktatást, ahogyan Szabó Zoltán képviselő úr mondotta az imént. Azt hiszem, ebben akár egyet is érthetnénk, hogy nem fűződik
