Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
3451 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Arató Gergely államtitkár urat illet i a szó. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Valóban csak azért említem meg, hogy világos legyen, miről beszélünk. Csak arról beszélünk, ha nem férnek be a gyerekek. Ha olyan iskoláról van szó, és valóban az iskolák dön tő részét ilyen értelemben nem érinti, hiszen nincs olyan túljelentkezés. Azokról az iskolákról beszélünk, amelyeknek olyan vonzó pedagógiai programja, olyan jó híre, olyan jó gyakorlata, és nem mondom tovább, olyan tulajdonságai vannak, ami miatt több szü lő választja, mint aki befér. Vannak ilyen iskolák is. Nálunk a kerületben is, másutt is vannak ilyen iskolák. Azt gondolom, hogy nyilván ezeknek az esetében merül föl ez egyáltalán. Ott nem kell sorsolást rendezni, ahol az általam említett 30 helyre 22 gy erek jelentkezik, ott semmi probléma sincsen. Itt arról beszélünk, hogy mi a helyzet akkor, ha túljelentkezés van. Azért lássák be, képviselőtársaim, hogy a jelenlegi helyzettel szemben, amikor semmiféle szabály nincsen, sem az előnyben részesítésre, amit a képviselő úr számon kért, sem másra, semmifajta eljárásra, nehéz azt mondani, hogy ez egy kiszámíthatóbb, egy biztonságosabb módszer! Ugyanúgy vannak gyerekek, képviselő úr, akik ma nem kerülnek be abba az iskolába, ahova szeretnének, csak az a különbség , hogy ma azt sem tudják, hogy miért, hiszen semmilyen indoklási kötelezettség, semmilyen más kötelezettsége nincs az iskolának. Azt meg, hogy mennyire kivihetetlen a sorsolás, ebben azért merek viszonylag határozottan állást foglalni, mert a saját középis kolám, ahol tíz évet tanítottam, a nyelvi előkészítő évfolyamában immár harmadik éve rendezi meg a sorsolást. Ez sem a jelentkezési hajlandóságot nem befolyásolja, és természetesen a mai informatikai körülmények között minden különösebb gond nélkül, ellenő rizhető módon, okiratolva, tanúkkal az iskolában lebonyolítható. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A kétperces felszólalások között elsőként megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, MSZP. DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Én is ehhez a sorsolási kérdéshez szeretnék szólni, azért, mert egyetértek vele. Mosolyognak többen rajta, tudom, el is mondták. De épp azért értek egyet, mert egy lépést próbál tenni azért, hogy az oktatási szegregáció, a há trány leküzdhető legyen. Tudom, hogy Pósán képviselőtársam is őszinte híve annak, hogy az oktatási szegregáció szűnjön meg, az ő javaslatára alakult végül egy bizottság, ő kezdeményezte az oktatási és tudományos bizottságban. Tehát tudom, hogy ő is híve en nek. Éppen azért szeretném mondani neki, hogy úgy gondolom, ez bár nem a legtökéletesebb lépés, de az biztos, hogy valamit megpróbál tenni. Mi ellen? Az ellen, hogy ha megnézzük, a magyar oktatási rendszer nem csökkenti a különbségeket és a hátrányokat. Ne mhogy nem csökkenti: növeli, növeli! Éppen ezért vannak olyan néprétegek, mondjuk, a roma tanulók, akiknek bizonyos iskolák esetében esélye sincs arra, hogy bekerüljenek ezekbe az iskolákba. Ezt látjuk, a munkahelyeken is így van, amikor a felvételire jele ntkeznek, hogy hatszorosan kisebb az esélye, mint a fehér arcbőrrel rendelkezőnek, annak, akiről látják, hogy roma. Ezt szintén tudjuk. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az a szomorú tény Magyarországon - oktatási kutatások egyébként kimutatják , hogy szelek tál az iskola és a hátrányokat növeli, és kialakulnak a szegény- és az elit iskolák. (21.10) Én inkább azt tartom nagyon szomorúnak, hogy egy roma tanulónak ez a sorsolásos módszer, mert azért ez csak egy módszer, amit Amerikában és Angliában is alkalmazna k, pont onnan vesszük át a mintát, nem azért, mert ott alkalmazzák… - az a szomorú, hogy az egyetlen esélye pont a
