Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3449 lehetőség, amelyik minden gyereknek egyforma lehetőség et nyújt arra, hogy részt vegyen egyegy különleges, értékes, fontos programban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót szintén két percre Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Államtitkár Úr! Van javasl atunk. A javaslat az, hogy a két utolsó mondatot el kell hagyni, mert a sorsolás ebből a szempontból semmilyen módon nem jelent megnyugtató megoldást. Ezt lehet festegetni, variálgatni, kivételeket képezni és így tovább, de gyakorlatilag visszakerülünk abb a a helyzetbe, mintha nem lenne sorsolás. Én egész egyszerűen azt gondolom, ezt a fajta problémát az iskolák eddig is kezelték, és nem hallottam arról, hogy ebből nagyon komoly problémák lettek volna. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy önmagában ennek a be iktatása a jövőben bárminemű problémamentességet eredményezne. Csak zárójelben megjegyzem, államtitkár úr: a hétköznapi nyelvben bizony már nagyon sokszor azt lehet hallani, hogy az általános iskolába is van - idézőjelben - úgymond felvételi. Tehát az isko lák ezt valamilyen formában művelték. Azon, hogy ez jó vagy nem jó, érdemes elgondolkodni, de a sorsolás biztos, hogy nem jó. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ismét megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Bocsánat, nem kívánom feltartani a vitát. Képviselő Úr! Azt gondolom, két alapvető kérdésben biztosan szemléletbeli vita van köztünk. (21.00) Az egyik kérdés az, hogy ennek a gyakorlatnak, amit eddig követtek az iskolák, vane következménye. Igen, van kö vetkezménye. Ennek a következménye az, hogy a magyar oktatási rendszerben már a negyedik osztály végére is szélsőségesen szétszakad a tanulók teljesítménye. Nem hiszem, hogy ennek az okai abban lennének, hogy az iskolákban nem foglalkoznak tisztességesen a gyerekekkel, azonban az látszik, hogy olyan típusú szegregáció, különbség alakul ki az egyes iskolák között e miatt a bejutási rendszer miatt, amiatt, hogy ma lényegében az iskola kizárólagos döntésén múlik, hogy 67 éves gyerekek közül kinek ad esélyt ar ra, hogy adott pedagógiai programban vegyenek részt. Nem is mondom a PISAvizsgálatot, mert azt mindig vitatják, hogy jó vizsgálat vagy nem, de önök a PIRLSvizsgálatot szokták emlegetni. A PIRLSvizsgálat tapasztalata az volt, hogy a negyedik év végére az alapképességekben Magyarországon a legnagyobb a különbség a vidéki kistelepülési és a városi iskolák között, és Magyarországon a legnagyobb a különbség a szülők iskolai végzettsége, társadalmi helyzete szerint. Kérdés, hogy ez ellen a jelenség ellen akaru nke valamit tenni vagy tudomásul vesszük. Ez a kormány azt ígérte, hogy ez ellen a jelenség ellen fellép. Fellép azért, mert azt gondoljuk, hogy ez a fajta különbségtétel, ez a fajta növekvő oktatási különbözőség a generációk jelentős részét esélytelenné teszi a továbbiakban, és rendkívül súlyos következményei vannak. A második kérdés az, amit a képviselő úr is kimond, hogy felvételi vizsga van az általános iskolák jelentős részében. Szeretném jelezni, hogy ezt a mai közoktatási törvény is tiltja. Azért ti ltja, mert 67 éves gyerekek között nem lehet reális felvételi vizsgát tartani, nem lehet igazságos felvételi vizsgát tartani. Így van, képviselő úr, mégis az a gyakorlat, hogy a magas túljelentkezésű iskolákban kvázi felvételi rendszert alakítanak ki, azo nban azt gondolom, hogy ebbe nem nyugodhatunk bele, ez
