Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3312 Megítélésünk szerint jogos azon észrevétel ezen üzemek részéről, hogy ez nekik versenyhátrányt okoz, sőt mivel jó néhány tételt már jövő évben lekötöttek, ez nekik kifejezett anyagi hátrányt is okozhat, tehát ezt valamilyen formában a későbbiek során méltányolni kell. Másik oldalról viszont nekünk mélt ányolni kell az előterjesztő azon szándékát, hogy pontosan, aki exportra is termel, annak is szüksége van marketingre, sőt neki igazából szüksége van. Tehát összességében ez a behajtás az ő céljait is kell hogy szolgálja. Másrészről a jövedéki adó az impor tborokra is érvényes volt, valahogy ezt a részét is meg kell teremteni. Úgy érzem, az előterjesztés százszázalékosan ezt sem oldotta meg, és sajnálatos, hogy a bortörvény - ami ezt kiegészíthette volna - beterjesztése késik, de gondolom, hogy ezt is meg tu djuk oldani. Mi volt még az előterjesztett anyaggal szembeni észrevétel? Az, hogy előfordul, hogy egyes borászatok lebíráltatnak az Országos Borminősítő Intézetnél egyegy tételt, ami egész évre szól. Jelentem, utánanézettem, hogy mennyire jellemző ez, és milyen nagyságrendekre jellemző ez. A 100 hektoliter alatti forgalmazók 50 százalékánál fordul elő, hogy egész évre kérik a forgalombahozatali engedélyt, és mintegy 300 hektós gazdálkodói tételnél van az, hogy 80 százalékos ez a lefedettség. Tehát ebből ad ódóan megítélésem szerint megoldható, hogy VPOPellenőrzéshez kötötten - hiszen a bor marad jövedéki - ennek a megoszthatóságáról egy módosító indítvánnyal gondoskodjunk. De hozzá kell tennem, hogy ez elsősorban a pici, kis és középborászatok gondja, a nag y borászatoknál az a jellemző, hogy ők folyamatosan viszik tételeiket, egyegy hordónyit, mondjuk, 300400 hektó hordónyi tételeiket, obiztatnak, nekik tőkeerejüknél, egyebüknél fogva igazából nem jelent ez gondot, és náluk nem nagyon fordul elő, hogy egyé ves értékesítésre szánt készletet küldenek egyszerre bevizsgálásra. Megítélésünk szerint vita alakulhat ki a járulék megosztása tekintetében, hogy szerepeljene a törvényben ez a 6040 százalék. Erre azt szeretném mondani azoknak, akik ezt felvetik, hogy a boriroda résztvevői - hozzáteszem, a kibővített résztvevők, tehát mindazon képviseletek, akik korábban az alapítók közül kimaradtak, és most bekerültek - egyetértettek ebben a százalékos megoszlásban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én csak magánvéleményként mondhatnám, hogy ez igazából nem biztos, hogy fontos eleme a törvénynek, de összességében úgy érzem, hogy ezen tételek módosításával ez a törvény is alkalmas, és en bloc a saláta emiatt alkalmas az általános vitára. Kö szönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitká r Úr! Tisztelt Karakas Képviselőtársam! Ön említette, hogy a kártalanítási összegként a törvényben előre jelzett 4000 forint/aranykorona ön által is vitatható, lehet, hogy nagyobb összegre lenne szükség. De ezzel a törvénytervezettel nem csak ez a gondunk, hogy keveselljük a 4000 forint/aranykorona/hektár kártalanítást, mert valóban keveselljük, mert ha azt nézem, hogy 4000 aranykoronánál egy átlagos szántó esetében 20 aranykorona/hektárt veszünk, akkor ez egy hektár szántó esetében 80 ezer forintos kártala nítási összegnek felel meg. Tudjuk jól, hogy a Nemzeti Földalap jelenleg 300 ezer forint/hektárért vásárol földet, tehát a kettő nincs is összhangban. De ezen kívül, amiről Farkas képviselőtársam is beszélt, ott is problémánk van a törvénnyel, hogy kötelez ővé teszi az államosítást. Tehát ezeknél a szövetkezeteknél, amelyek elvileg jogutód nélkül megszűnnek, a megmaradt részaránytulajdonú földek állami tulajdonba kerülnek. Bizottsági ülésen megkaptuk azt az indoklást, hogy olyan kis aranykoronákról van szó, hogy azt már nem érdemes kiosztani. Valóban, ha én szántóban kérnék esetleg 2 aranykoronát, azt nem is szabadna kiosztani. De tudjuk jól, hogy az erdők aranykoronaértéke, még a jó erdők
