Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirend előadója:
3308 csak magánszemély lehet. Ez a törvényi korlátozás figyelembevételre került az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk során is, a csatlakozási tárgyalások alkalmával, a termő földszerzési tilalmaink fenntartását - az uniós illetőségű állampolgárokat érintő kivétellel - sikerült az Európai Unióval elfogadtatni. (15.20) Amennyiben a tulajdonszerzés közérdekből fennálló korlátozására a későbbiekben már nem lesz szükség, akkor lehe tővé kell tenni a jogi személyek földszerzését is, de azt általánosságban. Semmi sem indokolja azt, hogy csak egyes jogi személyek, például állattartással foglalkozó vállalkozások részére kerüljön biztosításra a földszerzés lehetősége. Ha a hétéves moratór iumon belül lehetővé tennénk a belföldi jogi személyek, illetőleg akár ezek egy csoportjának termőföldszerzését, úgy az egyenlő elbánás elvéből és az aláírt csatlakozási szerződésből eredően nem lenne megtiltható az uniós illetőségű jogi személyek földszer zése sem. A javaslat ezért az állattartó telep üzemeltetője számára az első helyen, a volt haszonbérlővel azonos sorrendben biztosítja az előhaszonbérleti jogot. Ha a haszonbérleti ajánlatra a volt haszonbérlő, valamit az állattartó telep üzemeltetője is elfogadható nyilatkozatot tesz, úgy a haszonbérbeadó dönt arról, hogy az egy rangsorban álló jogosultak közül a volt haszonbérlővel avagy az állattartó telep üzemeltetőjével köti meg a haszonbérleti szerződést. A haszonbérbeadót megillető választás jogát a hatályos jogszabály rendelkezési elve biztosítja. Az állattartó telep üzemeltetőjét megillető előhaszonbérleti jog a javaslat szerint feltételekhez kötött, tekintettel arra, hogy az állattartáshoz szükséges földterület rendeltetése elsősorban a takarmány ellátás és az állattartó telepeken képződő szerves trágya elhelyezésének biztosítása. A javaslat szerint az állattartó telep üzemeltetőjét kizárólag az állattartási tevékenység végzéséhez szükséges szántó, rét, legelő, illetőleg más terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre illeti meg az előhaszonbérleti jog, az is csak akkor, ha az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy évben folyamatosan működteti. Ez utóbbi feltétel el őírásainak indoka a spekulációk megakadályozása, mely feltétel fennállását kérelemre az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás igazolja. Az állattartó telepek üzemeltetőit megillető jogosultság gyakorlásához indokolt területi korlátozás előírása is. Eszerint abban az esetben illeti meg az állattartó telep üzemeltetőjét az előhaszonbérleti jog, ha az állattartó telep azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld fekszik, il letve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalomtól el nem zárt magánúton legfeljebb 15 kilométer távolságra van. A földrészlet fekvésétől független, az állat tartó telep üzemeltetőjét megillető előhaszonbérleti jogosultság biztosítása nem indokolt, és a földrészek fekvése szerinti településen vagy annak közelében elhelyezkedő állattartó telepek üzemeltetőit is hátrányosan érintené. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden még a 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóljak. A kormány által meghirdetett száz lépés program agrárágazatra vonatkozó része célként határozza meg a bor jövedéki adójának nullkulcsossá tételét. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásró l szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításának indoka, hogy a szőlőbor ágazatban szükséges az illegális borelőállításnak és a számla nélküli borok forgalmazásának hatékony eszközökkel történő visszaszorítása. Az ágazat helyzetét tovább rontja, hogy a term elő vállalkozásoknak minimális fedezet áll rendelkezésükre a közösségi marketing finanszírozására. A fenti indokok alapján a termelők érdekképviseleti szervezetei kezdeményezték, hogy a természetes borok jövedékiadómértéke nullkulcsos legyen, és hogy ezz el egyidejűleg törvényi kötelezettség írja elő a jövedéki adóval azonos mértékű termelői befizetést, amelyből az ellenőrzés költségei és a bor közösségi marketingtevékenysége finanszírozandó. A javaslat a 2004. évi XVIII. törvényt új rendelkezéssel egészít i ki, amely bevezeti a forgalombahozatali járulékot. A járulék a bor
