Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3295 között tette, akkor büntetőeljárás indult volna. Tehát lényegében van lobbitevékenység, a magyar jogszabályok, a magyar jogrendszer megengedi a lobbitevéken ységet. Úgyhogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását én a magam részéről egy sikeres lobbitevékenység eredményének tartom, a lobbista lobbi a Gyurcsánykormánynál elérte a célját, ugyanis a törvényjavaslat leglényegesebb eleme magának a lobbitevékenysé gnek, a lobbitevékenységet végző szervezeteknek a meghatározása, tudniillik hogy ki végezhet lobbitevékenységet. A törvényjavaslat ebben szinte ki is merül, mert a lényege az, hogy ezentúl csak az végezhet üzleti alapon lobbitevékenységet, akit ilyen szerv ezetként nyilvántartásba vesznek. Az egy komoly kritika a törvényjavaslattal szemben egyébként, hogy ki lesz majd ez a nyilvántartást vezető szervezet, azt egy kormányrendeletre utalja a törvényjavaslat, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a nyilvántartá ssal, a regisztrációval válik a lobbiszervezet a lobbitevékenység alanyává, ezenkívül gyakorlatilag ezt a fajta üzletszerű lobbizást nem folytathatja senki; illetve egy apró kitétel, hogy több ezer ügyvéd ez által a törvény által viszont feljogosításra ker ül lobbitevékenységre, a törvényjavaslat egy pontja ugyanis az ügyvédi tevékenységet kibővíti ezzel a tevékenységgel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy akkor tulajdonképpen mi szükség van lobbiszervezetekre, ha több ezer ügyvéd Magyarországon elvégezheti e zt a tevékenységet. Amivel nem értünk egyet, alapvető, koncepcionális különbség, azt miniszter úr ismertette, de szeretném megismételni, hogy a mi felfogásunk szerint csak a jogalkotási lobbi a megengedhető, pontosabban az üzletszerű lobbizásnak a jogalkot ási lobbira kell korlátozódnia. Szerintünk nem helyes a jogalkalmazásba, azaz egyedi döntések meghozatalába beengedni az üzletszerű lobbitevékenységet. Egyedi döntésekkel döntenek el ma Magyarországon több milliárd forint beruházást, több milliárd forint s orsáról döntenek egyedi döntésekkel. Ezekben az ügyekben üzleti érdekek megjelenése a mi ízlésünk szerint már nem megengedhető. Üzleti érdek alatt azt értem, amikor üzleti érdekből befolyásol valaki egy ilyen döntéshozatalt. A jogalkotási lobbi azért megen gedhető, mert a jogalkotási lobbi legnagyobb része úgyis testületek tevékenységére korlátozódik; Országgyűlés, önkormányzatok: testületi szervek. Igaz, hogy van miniszteri, illetőleg miniszterelnöki jogalkotás is, ezek egyszemélyes jogalkotók, de a testüle ti jogalkotásban az, hogy az egyes testületi tagok milyen szempontok alapján döntenek, teljesen legális, az ő szemszögükből tényleg az ő ismereteiket bővítheti. Ilyen természetű módosító indítványt természetesen be is fogunk nyújtani. A közhatalmi döntést - amit a törvény széleskörűen határoz meg - mi kizárólag a jogalkotási lobbira szeretnénk engedni. További kifogásunk a törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy miniszter úr is azt mondta, hogy ennek a törvénynek az a célja, hogy átlátható legyen a jogalko tás. Ha ebben egyetértünk, akkor két probléma van vele. Az egyik, amit én mondtam az előbb, hogy akkor csak a jogalkotásra kellene leszűkíteni a lobbitevékenységet, másrészt pedig, ha a jogalkotásról szól ez a törvény, felmerül, hogy vajon az alkotmányunk szerint kétharmados elfogadásra kötelezett jogalkotási törvény és ez a lobbitörvény milyen viszonyban áll egymással. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat több rendelkezése kifejezetten jogalkotási kérdéseket kíván szabályozni, ezért nem ebben a törvénybe n van a helye, hanem a kétharmados jogalkotási törvényben, ezt majd megint csak módosító indítványokkal igyekszünk korrigálni, bár itt már előzetesen tudom, hogy a tárcának ellentétes a véleménye, kifejtették az alkotmányügyi bizottságban, hogy szerintük e zek a kérdések nem jogalkotási kérdések. (14.20) Megint csak a kétharmadosságot érinti - beszélt róla egyébként Kóródi Mária is , hogy bizonyos kérdések pedig a Házszabályra vonatkoznak, tehát a Ház működésére, az Országgyűlés működésére. Ha az Országgyűl és működésére vonatkoznak bizonyos kérdések, akkor nem ebben a feles lobbitörvényben, hanem például a Házszabályban van a helyük ezeknek a javaslatoknak. Akkor van egy olyan kétharmados rész, amit a kormány is elismert kétharmadosként szabályoz, ez a bizon yos képviselői jogállásról szóló törvény.
