Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KIS ZOLTÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
3285 beterjesztette a tisztelt Ház elé a javaslatot. Ez az átlátható jogalkotás megteremtése. Tudom, hogy az ellenzéki oldalról több felvet és is megfogalmazódott, amely szűkítené a törvény alkalmazását, tárgyi hatályát. Ne felejtsük el azonban, hogy ennek eredményeként az átláthatóság is csökkenni fog. A kormány célja, hogy a választópolgárok ismét bizalommal forduljanak a közhatalmi döntések et meghozó intézményekhez. Ehhez azonban szükséges, hogy megteremtsük a közhatalmi döntések mögött húzódó érdekek nyilvánosságát. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezért szíveskedjék a javaslatot elfogadni. Köszönöm szépe n. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az ott megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Az alkotmányügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Képviselő úr! DR. KIS ZOLTÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönö m szépen, tisztelt elnök úr. Az alkotmányügyi bizottság október 17i ülésén tárgyalta a lobbitevékenységről szóló előterjesztést, és azt többségi szavazással az Országgyűlésnek általános vitára ajánlotta. A bizottság egységesen állapította meg, hogy a szab ályozásra szükség van. Itt az ellenzék és a kormánypártok között nem volt különbség. Annak érdekében, hogy az a tevékenységi kör, amely a jogalkotókat, jogalkalmazókat jelen pillanatban is éri a gazdasági oldal és az egyéb - érdeküket képviselő, valamint é rvényesítő - szervezetek részéről, átlátható, egységes szabályozásban kerüljön nyilvánosságra, úgy, hogy elváljon a gazdasági üzletszerű tevékenység az egyéb érdekérvényesítéstől. A bizottságban azok a problémák jöttek elő, és gyakorlatilag a kisebbségi vé leménynek ezek adtak alapot - amire a miniszter úr az expozéjában is utalt , ami a törvény személyi, tárgyi hatályát, az eljárási rendszert, valamint jogalkotói szempontból az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok módosítását jelentette. A bizott ság többsége úgy látja, a szabályozás megfelel az elvárásoknak, és a szabályozásban foglalt szigorú követelmények garanciát adnak arra, hogy a lobbitevékenységet folytató személyek, szervezetek a nyilvántartással, az általuk végzett tevékenységgel, valamin t azok, akiknél a lobbitevékenységet folytatják, nevezetesen, a közhatalmi szereplőket… - ugyancsak olyan kötelezettséggel terheli a törvény, amely a lobbitevékenységet és az esetleges jogszabályellenes befolyásolást elválaszthatja egymástól, magyarul: a k orrupció és a törvény szerinti lobbitevékenység nyilvános és teljes mértékben ellenőrizhető egységes rendszeréről beszélünk, amelynél az egyik a büntetőkategória, a másik ebben a szabályozásban megfelelően jelenik meg. A bizottság úgy gondolja, ezt a szabá lyozást természetesen módosító indítványok befogadásával is, amennyiben a törvény célját és rendeltetését nem befolyásolja, az Országgyűlésnek el kell fogadnia. Ezt a törvényt meg kell alkotni annak érdekében, hogy hosszú távon egységesen láthassuk azt, ho gy a jogalkotásban, mind a helyi, mind a kormányzati, mind pedig a törvényhozási jogalkotásban milyen erők és milyen irányban próbálják a döntési mechanizmust befolyásolni, illetve érdekeiket érvényesíteni. Ami a hatósági ügyeket illeti, a bizottságban is volt némi bizonytalanság, hogy a lobbitevékenység mennyiben terjeszkedhet túl a jogalkotási kereteken, és a jogalkalmazásnál hol van az a határ, ahol a lobbitevékenység esetlegesen már nem ajánlott, illetve amit a törvénynek nem szabadna preferálnia. Itt o lyan esetekre gondolunk, amikor egyedi ügyben a szabályozás szerinti
