Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3284 (13.20) A képviselők szigorú szabályok szerint évente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek egy része nyilvános, így ismertté válik, ha egy képviselőnek vagy hozzátartozójának anyagi érdeke fűződik az Országgyűlés döntéséhez. A parlamenti munk a hitelességét növelné, ha az anyagilag érintett képviselő az érdekeltségét a felszólalása előtt jelezné, ugyanis felvetődhet az az aggály, hogy a képviselő olyan döntés esetén, amely személyes érdekét érintheti, döntésének meghozatalakor elsősorban nem a köz javát tartja szem előtt, hanem saját vagy hozzátartozója érdekét. Annak ellenére, hogy az országgyűlési képviselők a bizottsági viták során többször is végrehajthatatlannak nevezték a rendelkezést, a kormány álláspontja szerint ez alkalmazható. A rendelkezést tulajdonképpen az Európai Parlament házszabályából emelte át a kormány, ott ugyanis már tíz éve előír a házszabály ilyen kötelezettséget az európai parlamenti képviselők számára, akik be is tartják ezt. Az elmúlt hetekben tö bb elemzés, vélemény, kritika is megjelent a javaslattal kapcsolatban. Rendszeresen visszatérő felvetés volt az, hogy pontosan kikre is vonatkozna a törvény. A javaslat már rögtön az első szakaszban elkülöníti a lobbitevékenység folytatását a gazdasági, tá rsadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetek, például a munkavállalói, munkaadói érdekképviseletek, köztestületek tevékenységétől, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél, és nem vonatkoznak azokra az érdekegyeztet ési mechanizmusokra sem, amelyeket a közhatalmi döntéseket hozó szervek hoztak létre a gazdasági, társadalmi érdekek megismerése céljából; például az Országos Érdekegyeztető Tanács tevékenysége minősíthető ilyennek. Vagyis a civil vagy érdekképviseleti sz ervezetekre nem vonatkozik a törvény, nekik nem kell betartaniuk a nyilvánossággal kapcsolatos előírásokat. Ezt egyébként több szervezet éppen úgy értelmezte, hogy őket ki akarja zárni a kormány az érdekérvényesítés folyamatából. Ez nem igaz. A javaslatban szerepel, hogy ez nem érinti a most is működő egyeztetési mechanizmusokat. Akkor azonban, ha valaki üzletszerűen más érdekét nem a már kialakult rendszer keretében kívánja érvényesíteni, akkor neki ki kell állnia a nyilvánosság elé. Egy példa, amely jól s zemlélteti a különbséget, a következő: ha egy civil szervezet folytat tagságának érdekében egyeztetést egy minisztériumi vezetővel, akkor ez nem lobbizás, nem kell a szervezetnek nyilvántartásban szerepelnie, az egyeztetésről jelentést készítenie. Míg abba n az esetben, ha ezt egy cég vagy személy megbízás keretében üzletszerűen végzi, akkor neki fel kell vetetnie magát a lobbinyilvántartásba, és jelentést kell készítenie az egyeztetésről. Egyébként mindkét esetben a minisztériumi vezetőre van bízva, hogy el döntse, kivel kíván egyeztetni. Egyetlen kivétel van ez alól, amit a civil szervezetek erősen fájlalnak, ez pedig arra vonatkozik, hogy jogszabály előkészítése esetén azt a lobbistát, aki írásban megküldte a döntéshozónak a véleményét, köteles a minisztéri umi vezető meghallgatni. Ezt a rendelkezést az indokolja, hogy a nézetek közvetlen ütköztetése olyan aspektusokra is ráirányíthatja a figyelmet, amelyek az írásbeli véleményezés kapcsán esetleg elsikkadnának. A civil szervezetek kérdése az, hogy nekik miér t nincsen ilyen joguk. Az elmúlt évek során minden tárca kialakította a saját ágazatának megfelelő rendszerben az olyan érdekegyeztetési mechanizmusokat, melyek a gazdasági, társadalmi érdekek megismerését szolgálják. Ezeken a fórumokon keresztül a civil s zervezet az őt érintő témakörben személyesen is kifejtheti az álláspontját, akár minisztériumi vezető előtt is. Ebben a törvényben pedig azért nem szerepel a civil szervezetek véleményezési jogának egységes szabályozása, mert a törvény személyi hatálya nem terjed ki a társadalmi szervezetekre. A jogalkotói szándék a lobbitevékenység, vagyis a megbízás alapján üzletszerűen folytatott érdekérvényesítés szabályainak a meghatározására terjed ki. Kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy mielőtt eldön tik, támogatjáke a javaslatot, vagy elvetik azt, gondolják végig még egyszer, hogy a kormányt milyen cél vezette, amikor
