Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3283 legalább egy tagja vagy alkalmazottja szerepel a lobbisták nyilvántartásában, és emellett a szervezet nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt, akkor fel kell venni a nyilvántartásba. A közhatalmi döntések hátterében álló érdekek nyilvánosságát szolgálja a javaslatnak az az előírása is, mely szerint a lobbiszervezetek és lobbisták nyilvántartásában szereplőknek negyedéve nte tájékoztatót kell készíteniük lobbitevékenységükről. Ez tartalmazza annak tételes felsorolását, hogy a lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett lobbitevékenységet, mi volt az adott jogszabálytervezethez kapcsolódó lobbitevékenység konkrét célj a; az adott ügyben milyen eszközöket vett igénybe, a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt kapcsolatfelvétel vagy reprezentáció, ennek mennyi volt az alkalmankénti összege, illetőleg ki a lobbitevékenység megbízója. Amennyiben a tá jékoztató a szükséges adatokat nem tartalmazza vagy nem készítik el határidőben, illetve más tartalmi hiányosságban szenved, a hiányosság megszüntetésére irányuló felszólításban megjelölt határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartást vezető sze rv a lobbiszervezetet, illetve a lobbistát törli a nyilvántartásból. A tájékoztatókat a nyilvántartást vezető szerv teszi közzé, vagyis honlapján digitális formában bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé. Ez a jogszabály fogja tartalmaz ni az érdekérvényesítő szakma legfontosabb szabályait. Lényeges lenne, ha olyan követelményeket is előírna a törvény, amely elősegíti a lobbisták társadalmi elismertségének növelését is. A javaslat a megbízók, a fogyasztók érdekében felsorolja azokat a köt elezettségeket, amelyeket az érdekérvényesítőknek munkájuk során be kell tartaniuk; például az érdekérvényesítő nem képviselhet egymással ellentétes érdekeket; nem használhatják fel a megbízótól kapott információt a megbízó hátrányára és így tovább; és rög zíti a megszegésük esetén alkalmazandó eljárást és jogkövetkezményeket. Amennyiben valamely lobbista vagy lobbiszervezet megszegi a törvény szabályait - például meg nem engedett eszközökkel próbálja meg a döntéshozót befolyásolni, vagy nem tartja be a tájé koztatóhoz kapcsolódó előírásokat , a nyilvántartást vezető szerv határozatot hoz a lobbista nyilvántartásból való törléséről. Az érintett személy első esetben egy évig lesz eltiltva a lobbitevékenységtől, a második törvényszegés elkövetése esetében ez ké t év, míg minden további jogszabálysértés esetén három év az eltiltás hossza. Természetesen amennyiben a lobbiszervezet e döntés miatt nyilvántartásba vett lobbista nélkül marad, akkor nem felel meg a lobbiszervezetek nyilvántartásbavételi feltételeinek. Ezért ilyen esetben a lobbiszervezetet is törölni kell a nyilvántartásból. Előfordulhat azonban, hogy a foglalkozástól, vagyis a lobbitevékenységtől történő eltiltás nem megfelelő szankció, hiszen olyan személy sérti meg a törvény rendelkezéseit, aki nincs is nyilvántartásba véve. Ekkor a nyilvántartást vezető szerv 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a lobbitevékenységet jogtalanul végzőkre. Többszörös jogsértés esetén ezt halmozottan teheti meg. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot a jogsértőtől adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. Nyomatékosan fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy nem a társadalmi szervezetek érdekérvényesítő tevékenysége esetén kell ezt a jogkövetkezményt alkalmazni, hanem akkor, ha egy szerveze t megbízás alapján, üzletszerűen folytat úgy érdekérvényesítést, hogy nem veteti magát nyilvántartásba. Hamisak tehát azok a sajtóban megjelent híresztelések, hogy a kormány 10 millió forintos bírsággal akarja távol tartani a társadalmi szervezeteket a dön téshozóktól. A bírság csak azokat a megbízás alapján, üzletszerűen lobbizó személyeket érinti, akik nem vetették magukat nyilvántartásba. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A javaslat általános vitára való alkalmas ságát az Országgyűlés hat bizottsága vitatta meg. A legnagyobb ellenállásba az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításánál ütköztünk, mely a kormány álláspontja szerint megkerülhetetlen az átlátható jogalkotás megteremté se érdekében.
