Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
3277 inkább generikus készítmények, és a generikus készítmények közül is az olcsóbb fajták. Tehát a felírás pillanatában ilyen mérlegelés nem lesz, az orvos fel fogja írni. Maga a keretmegh atározás hogyan történik? Elég bonyolult, ebben egyezzünk meg, és jogi szempontból is fölvetődnek kérdések. Az igazolvány kiadásának joga a jegyzőhöz kerül - eddig a testület hozott ebben a döntést , és a fellebbvitel, tehát a másodfok tulajdonképpen a kö zigazgatási hivatal lesz. A beteg a közgyógyellátási igazolványhoz szükséges iratait a háziorvosnál beszerzi, a háziorvostól kap egy listát, hogy neki ilyen és ilyen betegségei vannak - BNOkód alapján , ehhez ilyen és ilyen gyógyszereket kell szednie. Ez t a jegyző köteles benyújtani a MEPhez, és a MEP ebben az eljárásban szakhatóságként jár el az indoklás szerint. Nem részletezi az indoklás sem, de nekem nincs kétségem afelől - cáfoljanak meg , hogy ebben a körben lényegében egy hatóanyagalapú fixesíté s fog bekövetkezni. Nyilvánvalóan, amikor a MEP az egy adott betegségre alkalmazott kezeléshez rendelt gyógyszereket nézi, ha bioekvivalencia van, azonos hatóanyagcsoporton belül az alacsonyabbat fogja számítani a keret megállapításához. Ezt hívják a szakz sargonban hatóanyagalapú fixesítésnek. Csak zárójelbe teszem, hogy az elmúlt évek megszokotthoz képest jelentősebb gyógyszeráremelése alapvetően abból következett be, hogy a tb, az OEP a támogatási szisztémának egy ilyen átalakítását kezdte el bizonyos gy ógyszerek esetében, és itt bizony megnő a lakossági teher. Meghozza a MEP mint szakhatóság a döntését, elküldi a jegyzőnek, és a jegyző tulajdonképpen kiadja az igazolványt, megállapítja a jogosultságot meg mindent. Amit, mondjuk, nem fogad el a beteg, mer t joga van hozzá. Akkor jogilag ki ellen indul az eljárás? A jegyző ellen? Vagy a MEP ellen? Hisz a szakhatósági részt a MEP csinálta. Tehát itt is egy eléggé bonyolult rendszerről van szó. Mindamellett elfogadható, sőt, én azt mondom, hogy ne csak szakhat ósági eljárás legyen a MEPben, hogy ahogy itt fogalmaz a javaslat, a MEP megállapítja a gyógyító ellátás iránti szükséglet megalapozottságát. Nekem az a javaslatom - ilyen irányú javaslatot terjesztünk elő , hogy ezt a szakmai jellegű megalapozottság irá nyába is vigyük el. Itt nem az alapellátásban orvosló orvos kritikájáról van szó, csak nagyon jól tudjuk, hogy az egészségügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szabad orvosválasztás révén a beteg különböző szakrendeléseket - egy részét beutalás al apján, egy részét beutaló nélkül - kereshet fel, és a különböző szakrendeléseken gyógyszereket írnak fel neki, ami valahol, ha szerencsés, de nem is biztos, a családorvosnál kulminál, és elméletileg a családorvosnak talán lehetősége van - bár ilyen betegfo rgalomnál az idő hiányában erre olyan nagy lehetőségek nincsenek , hogy például a gyógyszerkölcsönhatásokkal valaki foglalkozzon. Ez az a pillanat, amikor a MEPhez kerül egy ilyen gyógyszerlista, amikor végig lehet futtatni - erre vannak programok - az ú gynevezett gyógyszerinterakciók kiszűrését. Ez alapvetően segít az alapellátási orvosnak, mert segít a gyógyszerezési szokások kialakításában, a betegről nem is beszélve. Amikor itt vitatkozunk a gyógyszerforgalmazás liberalizálásáról időnként - hál’ iste nnek csak időnként , és hogy vigyük ki a patikából a gyógyszereket, itt egy nagyon nyomós ellenérv az, hogy az ilyen gyógyszerinterakciók egészségügyi költségnövelő hatása bizony a világban egyre inkább nő. Azt mondtam, hogy elég sok kívánnivalót hagy ma ga után a kodifikáció; hogy egy törvényt nem jogtudósoknak, nem egyetemi tanároknak, hanem állampolgároknak írnak, és elvárható, hogy ha egy állampolgár a kezébe veszi, és elolvassa, akkor azért abból tudja, hogy kinek mi a feladata egy adott folyamatban, kire mi hárul. Nagyon sok a javítanivaló. Mert lehet, hogy a jogalkotó tudja azt, hogy az “a jegyző 8 napon belül határozattal dönt” című passzus pontosan mit jelent, mit jelent egy olyan relációban, amikor közben a MEPet is megjárja egy ilyen procedúra - de mihez viszonyítom a 8 napot? (12.50) Tudjuk, hogy a háttérben egy közigazgatási eljárási rend van, de én úgy gondolom, hogy amikor törvényt alkotunk, akkor pontosan le kell írni, hogy amikor az összes adat a rendelkezésére áll, attól
