Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3194 ellátásra van szükség, fogyatékos gyerekekről, illetve személyiségzavaros gyerekekről lévén szó. Ott a csökkené s lényegesen nagyobb lett volna, mintegy 20 százalékos. Szocialista képviselőtársnőmmel, Vidor Györgyivel nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyermekvédelmi normatívát megpróbáljuk feljavítani. Ennek érdekében külön sorban szeretnénk szerepeltetni az ő ellátásukat. Tudom, hogy az ÁSZ igénye alapján fogalmazott meg lehetőleg minél összevontabb normatívákat a tárca, de szeretném, ha ezt a szempontot akceptálná, és ilyen módon egyetértek azzal, hogy az eredetileg hét soron szereplő normatívák közül nem csak három, hanem öt keletkezik, külön kezelve a gyermekvédelmieket, amikkel kapcsolatos új javaslat 900 ezer forintra, illetve 785 ezer forintra helyezné vissza az ellátás színvonalát. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez is csökkenés. Az otthont nyújtónál 8 száza lékos, a másik kettőnél pedig 612 százalékos a csökkenés, de mégis kezelhetőbb, mint amit a beterjesztett javaslat tartalmazott. Számomra öröm, hogy két tétel vonatkozásában vissza tudtunk térni a 2005ös színvonalra. Ezek közül az egyik a már említett fo gyatékos nappali ellátás, a másik pedig a hajléktalanok átmeneti ellátása. Nem szóltam még - pedig erről is fontos lenne szólni, de sajnos nem része a megállapodásnak - a bölcsődei normatíva csökkenéséről. Néhány órával ezelőtt Steinerné pellengérezte, mil yen ellentmondás az a kormány intézkedéseiben, hogy egyfelől munka mellett is odaadja a gyest, másfelől pedig a munkába állás segítését támogató intézmény működését megnehezíti azzal, hogy jelentős normatívacsökkentést irányoz elő. A bölcsődéknél 8 százalé kos a normatívacsökkenés a tervezetben, a családi napközi esetében pedig - ami egy viszonylag új keletű megoldás a gyermek elhelyezésére - majdnem 25 százalékos. Én is érzékelem, hogy van ellentmondás ebben a két megközelítésben, különös tekintettel arra, amit Farkas képviselő úr idézett fel a saját környezetéből vett példával, hogy uniós pályázatok koncepcionális kérdése volt, hogy a munkába állás megkönnyítését próbáljuk meg ilyen típusú intézmények - nappali ellátások, gyermekintézmények - létrehozásával segíteni. Ez az a kérdés, amiben még nincs pont a történet végén. Őszintén remélem, hogy lehet még a bölcsődei normatívával kapcsolatban is egy kis korrekciót elérni. A végére maradt megint egy olyan tétel, ami már nem a szociális normatívákat érinti, de számomra visszatérő kérdés, és szeretném elősegíteni a megoldását - ez az özvegyi nyugdíj odaítélésének a kérdése - azokban az esetekben, amikor a jelenlegi szabályozás szerint nem keletkezik özvegyi nyugdíj. Képviselőtársaim az ajánlás 36. pontjában talál ják meg azt a módosító indítványt, amit kompromisszumos céllal megfogalmaztam, ez pedig gyakorlatilag a méltányossági megítélés lehetőségét nyitná és terjesztené ki. Közben jelzés érkezett felém, hogy jogilag némiképp pontatlan a szöveg, ezért kapcsolódó m ódosító indítványt is készítek hozzá. Nagyon kérem képviselőtársaimat - különösen azokat, akik őrködnek a költségvetés alakulása felett , hogy méltányolják ezt a szempontot, amihez pluszforrást szándékosan nem is kapcsoltam, mert kormánypárti képviselőkén t fegyelmezetten tudomásul veszem, hogy nem szabad a hiányt növelnünk, és olyan nagyon sok mozgástér átcsoportosításra nem mutatkozik. A javaslat azt célozza, hogy méltányossági jogkörben azon a kereten belül nyíljon ki ez a lehetőség, amit a nyugdíjrendsz errel kapcsolatos előterjesztés tartalmaz. A tisztánlátás végett még egyszer felidézném, hogy azokról az özvegyekről van szó, akiknek a házastársuk halála és a nyugdíjba vonulásuk között több mint tíz év telt el. Illetve, ha egészen pontos akarok lenni, eg y másik köre is van annak a kategóriának, aki nem jut özvegyi nyugdíjhoz, ők pedig azok, akik két gyerek felnevelése kapcsán állandó özvegyi nyugdíjra jogosultak voltak, de ezt a jogosultságot a gyerekek felnövekedése után elveszítették. Itt is érdemes len ne megfontolni, hogy vissza kellene tudni állítani ezt a jogosultságot, hangsúlyozom: olyan alapon, hogy az elhunyt megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, illetve elég járulékot fizetett be ahhoz, hogy ez a jogosultság valóban keletkezzen. Kös zönöm a figyelmüket. (Taps.) (17.50)
