Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz):
3182 Megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, a Fideszből. (Dr. Vidoven Árpád: Lengyel Zoltán nincs a teremben.) Lengyel Zoltán képv iselő úr nem tartózkodik a teremben. Megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak, a Fideszből. (Dr. Vidoven Árpád: Ő sem tartózkodik a teremben.) Ő sem tartózkodik a teremben. Megadom a szót Lenártek András képviselő úrnak. (16.40) LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetés kapcsán azt vizsgáltam meg, hogy a szocialisták 619 be nem váltott ígérete közül egy miért nem teljesül, ez az egyik legfontosabb ígéret: ez a 400 ezer új munkahely ígérete. Abból a s zempontból is megvizsgáltam ezt, mert bizonyára emlékeznek rá, hogy a tavaly szeptemberi miniszterelnöki expozéban Gyurcsány Ferenc maga mondta, hogy három fontos dolgot tart a programja alappillérének: munkahelyteremtés, munkahelyteremtés, munkahelyteremt és. Azt tapasztalhatjuk, hogy egy év alatt nemhogy csökkent volna, hanem 54 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Hogy ez, tisztelt képviselőtársaim, mit jelent egy szűkebb térségben, arra például vegyük Miskolcot, ahol én élek. Miskolcon 13 800 főt tart anak ma nyilván, és bármilyen meglepő, képviselőtársaim, ez több mint 2002ben, a kormányváltás idején volt. Tehát azt gondolom, hogy ez az ígéret teljesüle a következő évben, az egy fontos kérdés. Miből lehet ezt teljesíteni? Szocialista képviselők szokt ák mondani, hogy a gazdasági növekedésből. Ha megnézzük a 2005. évet, magyarul ezt az évet, akkor ez évben 4 százalék tervezett gazdasági növekedéssel szemben a teljesítés 3,6 százalék lett. Ha megnézzük a következő évi növekedési prognózisokat, akkor akár a szakértők, akár a Pénzügyminisztérium vagy a szocialisták saját számításai szerint is ez nem fog emelkedni. S ha mondjuk, ehhez hozzáteszem azt, hogy ezzel a mutatóval csak annyit lehetett elérni, hogy 54 ezerrel nő a munkanélküliek száma, akkor azt gon dolom, hogy ez önmagában nem lehet forrása az új munkahelyek megteremtésének. Mi lehet még forrása? Lehetnek olyan központi kormányzati prevenciók, amiket általában adókedvezményként vagy elvonáscsökkentésként szoktak értelmezni a vállalkozások. Azt tapasz taljuk, hogy az ebben az évben meghozott, jövő évre vonatkozó adótörvények ilyen kedvező mutatókat sem tartalmaznak. Az eddigi 33 adóemelés mellett összesen annyi történt, hogy volt némi korrigálás ez ügyekben a jövő évi választási évre való tekintettel, d e az a radikális adócsökkenés, ami elsősorban a társadalombiztosítási terhekben, illetve az élőmunka terheiben valósulhatott volna meg a Fidesz javaslata alapján, az a következő évben nem következik be, és éppen ezért ezen a területen sem várható semmiféle olyan plusz szabad forrás a vállalkozásoknál, amivel beruházásokat tudnak indítani. De hogy ezt egy másik számmal is alátámasszam: az ÁSZjelentés 22. oldalán található az a megállapítása az ÁSZnak, hogy a következő évi adóváltozások, módosulások nem sz olgálják a versenyképesség fokozását sem, az adócsökkentést sem, hiszen ezek a kiadások összesen 40 milliárdos csökkenést jelentenek, ez pedig, azért lássuk be, akár az összes befizetett adó vonatkozásában, akár a beruházások teljesítményértékében 5 százal ék alatti, tehát nem számottevő javulás. Vizsgáljuk meg, hogy mit tartalmaz még a költségvetés. Kis- és középvállalkozások támogatása 19 milliárd forint. A kereskedelmi kamara számításai alapján tudjuk igazán mérlegelni, hogy ez mit is jelent valójában, ug yanis ha az ebben a szektorban foglalkoztatottak számával osztjuk vissza, akkor egy foglalkoztatottra, egy dolgozóra ebből a 19 milliárdból mindössze 10 ezer forint jut; ha veszünk egy kisebb vállalkozást, egy 50 főt foglalkoztató üzemet, akkor ennek a cég nek 500 ezer forint a ráeső támogatása. Nos, ebből még az üzemépületet sem lehet kifesteni.
