Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PAPP JÓZSEF (MSZP):
3146 Hol a pénz, tisztelt Országgyűlés? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) 717 milliárd forintot fordított az önök utolsó kormányzati évében az államháztartás az oktatásra. A 2006os beterjesztett költségvetésben 1217 milliárdot, 500 milliárddal többet, 70 százalékkal többet. Itt van a pénz, képviselő úr! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Papp József képviselő úrnak, MSZP. PAPP JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, akkor az előzményekre és a következményekre is gondolunk, hiszen a költségvetésnek nagyon fontos és komoly előzményei vannak. A ciklus során azt tapasztaltam, hogy amikor adócsökkenésről, az álla mi bevételek csökkenéséről tárgyaltunk, azt az ellenzék mindig kevesellte. Igaz ugyan, hogy ilyet kormányon nem tett, de ellenzékként, amikor mi tettük, mindig kevesellte. Amikor valamiféle juttatás megadásáról beszéltünk, tehát kiadásnövekedést irányoztun k elő, azt is mindig kevesellték. Csökkentettük az adókat. Ez, ha az önkormányzatokat nézzük, akkor egyrészt kevesebb állami bevételt jelent, tehát kevesebb elosztható állami forrást. Ezt tudomásul kell venni, és ennek figyelembevételével kellett a költség vetési törvényt előkészíteni. (13.50) De az önkormányzati kiadás is kevesebb, hiszen ha csak két számot nézünk meg, az egészségügyi hozzájárulás havi összegének mérséklése, majd teljes megszűnése 8,3 milliárd forintnyi kiadáscsökkenést eredményez az önkorm ányzatok számára, az áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra történő csökkentése pedig 20 milliárd forint kiadáscsökkenést eredményez az önkormányzatoknál. Önök mindig csak a bevételi oldalt számolgatják; azt, hogy egyébként (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból : Benne van a bázisban!) a feladatellátásban milyen csökkenés van kiadási oldalon, nem hajlandók vagy nem képesek figyelembe venni. Nézzünk meg egy másik számot! A közoktatásban, amiről itt ma már nagyon sok szó esett, rendkívüli módon csökken az ellátotta k száma. Ha országosan nézzük meg, tíz évvel ezelőtt sokkal több iskolás gyermek volt, mint ma - 1,1 millió volt, ma körülbelül 870 ezer van. Ha megnézzük például nálunk, odahaza, Csornán, a Széchenyi István Általános Iskolának ’95ben 800 diákja volt, mos t van 600 diákja. De ha a kistérségi számokat megnézzük, ott is folyamatos gyermeklétszámcsökkenést tapasztalunk. Ezt a csökkenő létszámú tanulót akarják ugyanannyi iskolában, ugyanannyi tanárral oktatni és nevelni? A ciklus során azt nem tapasztaltam, ho gy a jelentős változáshoz bármiféle támogatást nyújtottak volna például a kétharmados törvényeknél. A kistérségi feladatellátás kapcsán az általam imént említett problémában lehetett volna együttműködni, hiszen a többcélú kistérségi társulások kötelező lét rehozásával ezek a társulások alanyi jogon bevételt és feladatot is kaphattak volna. Azt gondolom, hogy ez még most sem elkésett dolog, hiszen ha megnézzük azt, hogy az előző évben a csornai kistérségben 3075 általános iskolás volt, 2008ra 2797 várható, a kkor még nem értünk a folyamat végére az általános iskolában sem, és ez a folyamat el fog érni a középiskolába. Képviselőtársaim, ugye nem gondolják azt, hogy amelyik gyerek három évvel ezelőtt nem született meg, az három év múlva iskolás lehet? Egész egys zerűen tovább csökken a gyermeklétszám, és erre valamiféle választ kell adni. Azokhoz a változásokhoz, amik az intézményrendszert, a feltételrendszert megváltoztatták volna, nem kaptuk meg önöktől a támogatást. Ilyen ország, ilyen intézményhálózat, ilyen s truktúra maradt meg. Ezt kell ennek a költségvetésnek az adók csökkentése miatti csökkenő bevételeivel finanszíroznia. Ebben van a felelősségünk.
