Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GARAMVÖLGYI GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
3050 Összefoglalva: a tárgyalt törvénymódosítás azt segíti, hogy a magyar kultúra támogatásában olyan pályázati rendszer jöjjön létre, mely minden szereplő, pályázó és bíráló számára egyaránt elfogadható új, átlátható, kiszámítható és számon kérhető rendsz ert teremt. A szocialista frakció ezért támogatja a törvény módosítását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Garamvölgyi György képviselő úr következik. GARAMVÖLGYI GYÖRGY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvi selőtársaim! Tisztelt Fedor Képviselő Úr! Nyilván, ha szakemberek körében ülnénk, akkor ön is más hangsúlyokat használna, hiszen azt hiszem, hogy a szakmának gyökeresen más a véleménye, mint ami itt elhangzott az ön szájából. Képviselőtársaim, azt hiszem, mindig furcsa az, ha egy szabályozó jellegű törvény, mint ami most előttünk fekszik, a ciklus végén kerül a Ház elé. Így a kulturális alapprogram alappá változtatása sem több mint pótcselekvés, hogy a valós szándékról elterelődjön a figyelem. Ez a valós sz ándék véleményünk szerint a centralizáció, ez a centralizáció pedig szemben áll a szakma elemi érdekével, az önigazgatással. És itt jön az elterelés: az alappá alakítás nem hoz érdemi önállóságnövelést, hiszen az NKA alapprogramként is alapszerűen működött , ahogy az Állami Számvevőszék is írta, és Erdős Norbert képviselőtársam is utalt rá. Sokkal inkább érinti a szakmai kollégiumok önállóságát. A kurátorokat a miniszter választhatja ki a szervezetek jelöltjeiből; tehát addig nem választ, míg számára nem meg felelő jelölés történik. Az embernek ilyenkor mindig hátsó gondolatai támadnak. Ha a kollégium rossz döntést hoz, a tanács felülbírálhatja. Vajon nem kezdődike el a sugdolózás, előzetes instruálás, háttéralkuk megkötése? Sajnos, az eddigi történések bizalmatlanná tesznek minket, gondoljunk a Fedor képviselőtársunk által is említett PRszagú döntésre a ciklus elején, amikor a miniszteri keret 50 százalékról 25 százalékra csökkent. Bár ezt az 50 százalékos keretet sosem hasz nálta fel a polgári kormány minisztere, az utolsó időben 3637 százalékos volt a költés. A 25 százalékra csökkenéssel együtt a minisztériumi intézmények, amelyek költségvetésének egészét akkor sem és most sem tartalmazza a központi büdzsé, a miniszter hely ett a szakkuratóriumoktól kell hogy pénzt kuncsorogjanak. Vajon ez, képviselőtársam, a fenntartói felelősség? Dehogy, sokkal inkább egy bunkósbot, mellyel lehet ütni az előző kormány gyakorlatát és a jelenlegi intézményeket. Ugyanilyen bizonytalanná és biz almatlanná tesz minket az összeomló és jogilag bizonytalan állami költségvetés. Az önkormányzatok mozgástere egyre inkább szűkül. Nyilván a fenntartók először az úgynevezett önként vállalt feladatokon spórolnak - színházak, folyóiratok, kulturális konferen ciák. Ezek elmaradása, elszegényedése nem jelentkezik azonnali problémaként. Ez a folyamat évek óta tart. Helyes vagy nem helyes, az NKA komplementer funkciókkal is bír a kulturális alapfeladatok finanszírozásában. Amíg az önkormányzati rendszer és finansz írozás nincs újragondolva, kockázatos és végiggondolatlan a változtatás. Ráadásul a tervezett egyeztetések, az előzetes konzultációk, amelyek alig voltak vagy kis számban voltak, elutasítják az NKAtörvény ilyen irányú módosítását. Képviselőtársaim, azt hi szem, hasonló cipőbe léptünk, mint amikor Vadász János kollégánkat megbízták a közszolgálati törvény megalkotásával. Önök akkor ezt reálisan mérlegelték, és nem engedték a parlament elé terjeszteni. Kérem, hogy vonják vissza ezt a törvénymódosítást. Köszön öm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pető Ivánnak adom meg a szót. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) :
