Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
3031 számoljanak el. Tehát lehetséges, hogy az ön megítélése szerint ez túl kis lépés, de az bizonyos, hogy nem rossz irá nyba megy, hanem éppen jó irányba, abba az irányba, hogy a vállalkozóknak jobban megérje tanulókat foglalkoztatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth Andrásé a szó. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva, vagy folytatva Arató Gergely államtitkár úr gondolatait, szeretném elmondani, hogy Sós Tamás képviselő úrral a mai napon benyújtottunk a törvényjavaslathoz egy módosító indítványt, amely megteremti a jogszabályi keret ét annak, hogy akár a képzési idő felében, a 9., 10. évfolyamon gyakorlati képzést lehessen biztosítani. Miután ez a képzési program legkorábban a következő tanévben, szeptemberben indulhat, és még nincsenek létszámadatok, a költségvetési törvényben nem le het létszámmal forrást tervezni a gyakorlati képzésre, hiszen a gyakorlati képzést kisebb csoportokban kell végezni és többletforrásokat igényel, ezért olyan javaslatot dolgoztunk ki, amelynek az a célja, hogy a szakképzés olyan szakembereket bocsásson ki, akik képesek magas színvonalon a gyakorlati termelőmunkába bekapcsolódni. Azt gondolom, hogy egy ilyen program, ahogy a képviselő úr is mondta, előbbre hozza a gyakorlati képzést, hogy a gyerekek kézügyessége, a szakmai képzése eredményesebb legyen, elvsz erűen finanszírozható lesz, legalábbis szeptembertől decemberig a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből, és miután majd létszámadatokkal rendelkezünk szeptembertől a következő költségvetési évre, akkor már 9., 10. osztályra ez a forrás is megteremthető lesz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kuzma László felszólalása következik. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzésről nagyon sok vitát folytattunk az elmúlt idősz akban, és alapvetően két irányvonal ütközhet egymással. Az egyik, hogy mennyire kell a munkaerőpiacra felkészíteni egy képző intézménynek a hallgatót, hogy a képző intézményből kikerülve esetleg másnap munkába állhate, vagy valami más célja lehet a szakké pzésnek, illetve szakképző intézményeknek. Ezzel kapcsolatban bevezetőként azt szeretném elmondani, hogy nem lehet célja ebben a gyorsan változó világunkban, hogy az intézményből közvetlenül kilépve azonnal munkába állni képes fiatalembereket bocsássunk a munkaerőpiacra. Elsőrangú feladata és célja a szakképzésnek az lehet, hogy a tudás megszerzésének képességére tanítson meg. Tehát azt a bizonyos gyakorlati időszakot, amit úgy hívunk, hogy gyakornoki időszak, különböző szintek mellőzésével igazából nem tud juk mellőzni. Ezt azért nagyon lényeges bevezetőként megállapítani, mert azt gondolom, hogy ez is befolyásolhatja azt az alapvető koncepciót, ami a szakképzés fejlesztési területén ki kell hogy alakuljon, és ebből az úgynevezett salátatörvényből is ki kell ene hogy tükröződjön. Mindazonáltal hozzászólásomat elsősorban annak a célnak szeretném szentelni, amely jobbá próbálja tenni a beterjesztett törvényjavaslatot. Nincsenek kétségeim, hogy a kormánykoalíció ebben a formájában is képes átverni, de elsőrangú c élom és feladatom mint a szakképzés elkötelezettjének, hogy ezt a törvényt valamilyen formában javítsuk és mégis jobbá tegyük. Néhány gondolatot engedjenek meg nekem ezzel kapcsolatban, ami még nem nagyon hangzott el, és mivel a közoktatás területén elég s ok vélemény fogalmazódott meg, én inkább a szakképzés és a szakképzési alaprész területével foglalkozzam.
