Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
3032 A szakmai tanácsadó testületre, mely egy központi témája volt a korábbi vitáknak is, szeretnék még egy rövid időre kitérni. Ez, csak emlékeztetésképpe n, 500 fő fölötti tanulólétszám esetén kötelezővé teszi a tanácsadó testület létrehozását. A tanácsadó testület létrehozása önmagában nem rossz, hiszen korábbi intézményekben én magam önként gyakoroltam ezt a fajta formációt, éppen az információszerzés cél jából, éppen abból a célból, hogy az iskolán belüli tananyagfejlesztés, az iskolán belüli képzési struktúra kialakítása és az ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztő munka érdekében kialakítsuk álláspontunkat és véleményünket. Ehhez meghívtuk azokat a cégeket, amelyek majdan a nálunk képzett embereket alkalmazni fogják. Tehát ez nem egy új keletű dolog, ez egy nagyon hasznos fóruma ennek a tananyagfejlesztő munkának, amely a legelején megfogalmazott célnak is megfelelhetne. Ha ez önkéntesen valósul meg, és az el őbb megfogalmazott célok mentén dolgozik, akkor elfogadhatónak tartom. Egyetlen probléma van vele, a kötelező jellege. A kötelező jelleg mellett szeretném kiemelni, mi van abban az esetben, ha nem ülésezésképes, vagy esetleg nem jut el odáig, hogy bizonyos , az ő hatáskörébe tartozó témaköröket akármilyen okoknál fogva nem tárgyal meg. (23.40) Ez esetben például az intézmény költségvetését nem tudja majd beterjeszteni és nem tudja elfogadni, mert véleményezési joga van például ezen a területen. Egy másik, ta lán nem is annyira lényeges kérdés, de fontosnak tartom felemlíteni, hogy a felmentés témakörében, hogy mely modulokat és mely modulvizsga területén történjék a felmentés, néminemű ellentmondás van, mert egy más törvény szabályozza, és igazgatói hatáskörbe utalja azt a témakört, hogy iskolaátjárás esetén milyen felmentéseket alkalmazhat az intézmény vezetője, ezáltal csorbul az intézmény igazgatójának a hatásköre. Tehát az úgynevezett modulzáróvizsgák megismétlésének tilalmára gondolok, amivel kapcsolatosan érdemes a módosító javaslatok és a részletes vita mentén ismét visszatérni. Szeretnék visszatérni TataiTóth képviselőtársam abbéli megjegyzésére, illetve ezt más is megemlítette, hogy a gyakorlatorientált képzést kellene a jövőben preferálni, hiszen első sorban a munkaerőpiacra képezzük ezeket a tanulókat. Van egy megjegyzés a törvény módosításában, amely az összefüggő szakmai gyakorlatot a nyári szakmai gyakorlattal azonosítja. Egyébként egyértelműen a törvény indokolási részéből derül ki, hogy ez a fajta szóazonosítás megtörtént, és összefüggő szakmai gyakorlatot csak két szorgalmi idő közötti időszakban, tehát a nyári időszakban lehetséges megtartani. Erre vonatkozólag módosító indítványt adtam be, kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák, hiszen vannak olyan szakmák, amelyek nem alkalmasak ilyetén való végrehajtásra. Például - csak hogy rögtön egy példát mondjak - az erdészképzés területén a csemetekiemelést csak ilyenkor lehet végezni, azt nyáron nem lehet, mert tönkremegy. Tehát idényjellegű munkáról van szó, és tipikusan olyan munkáról van szó, amit összefüggő szakmai gyakorlat keretében célszerű megvalósítani. És sorolhatnék számtalan ilyen, elsősorban a mezőgazdaság és a mezőgazdaság peremterületéhez tartozó szakmákat, amelyek idekapcsolódhatnak. Ar atni lehet nyáron, de vetni általában tavasszal és ősszel szokásos. Tehát a gyakorlatorientált képzést támogatni tudom. Minél több gyakorlatra van szükség, annál képzettebbek lesznek a hallgatók, annál inkább megközelítik a munkaerőpiac igényeit, és annál inkább képesek a munkaerőpiacon megfelelni. A következő ilyen jellegű módosító javaslatom, amit kérek, hogy támogassanak majd, a tanulószerződésekkel kapcsolatos. Az egyik helyen a törvényjavaslat 16 éves korra teszi a tanulószerződések megkötésének lehető ségét, egy másik helyen viszont szakképzési évfolyamokra teszi. Ez némiképp hátrányosan érinti a technikusképzésben részt vevőket. Nagyon jó lenne, ha a technikusképzés szakmai alapozó szakaszában, tehát a 11. és 12. évfolyamon, ami még nem szakképzésnek s zámító szakasz, hanem szakmai alapozás, ebben az évfolyamciklusban is lehetőség lenne tanulószerződés kötésére, mert azt gondolom, ezáltal is azokat a forrásokat tudjuk megjeleníteni, amelyek a munkaerőpiacon jelen vannak. Az oktatásban vannak olyan tanuló k, akiknek ezekre a forrásokra szükségük lehet. Erre megvannak a megfelelő helyek, a megfelelő
