Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2882 (15.50) A nők foglalkoztatása tekintetében, miközben azzal egyetértek, hogy itt számos tennivaló van, arra az apróságra szeretné m felhívni az ön figyelmét, hogy ha összehasonlításokat teszünk az európai uniós átlagokkal, akkor bármily meglepő, de a számokból ez kiderül a jelentésben, ha utánanéz, hogy a nők foglalkoztatása tekintetében van a legkisebb különbség, ott 5 százalékos a rátakülönbség az Unióhoz képest. (Bernáth Ildikó: Onnan csökkent le!) Az összes többi esetben, akár a fiatalok, akár az idősek, akár a férfiak esetében nagyobb a foglalkoztatásirátakülönbség. De nem azt mondom, ez nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló a n ők foglalkoztatása tekintetében, csak jelzem, hogy az eltérés itt a legkisebb. Az pedig, hogy ki hányszor jár vidékre és nézzen vidékre a kormány - képviselő asszony, szívesen összenézném az ön naptárával az én naptáramat, hogy hányszor járok én vidékre és hányszor jár ön, de ugyanígy szívesen összevetem bárkivel a naptáramat és más miniszterek naptárját. Nem kell ilyen olcsó vádakkal illetni a kormány tagjait, hogy nem figyelnek, nem járnak vidékre, miközben egyébként a munkaidejük többségét vidéki program okon töltik. Részmunkaidős foglalkoztatás, távmunkafoglalkoztatás. Itt is szeretnék egy pici önvizsgálatot és egy kis tükörbe nézést kérni. Önök a részmunkaidős foglalkoztatást úgy hagyták ránk, hogy totális, teljes ellenérdekeltség volt a rendszerben, ug yanúgy 4500 forintos ehót kellett fizetni a részmunkaidős foglalkoztatásra, mint egy főfoglalkozásúra. És akkor most a szemünkre vetik, hogy miért nem fejlődött jobban. (Bernáth Ildikó: Mert azt ígérték!) Hát mert az elmúlt három évben azzal foglalkoztunk, hogy az ellenérdekeltségeket, amelyek benne voltak a rendszerben, felszámoljuk, amiket maguk hagytak itt! Azt mondja, hogy távmunka ügyében nem történt semmi. Ön is tudja, hogy több ezer távmunkahelyet hoztunk létre pályázati úton, maguk ezzel szemben ott hagytak nekünk egy távmunka kht.t totálisan csődhelyzetben, abszolút felszámolás pillanatában. Mi a kettő közt a különbség? Az egyik egy csődben hagyott kht., a másik pedig több ezer munkahely. Egy icipici mértéktartást szeretnék csak cserébe kérni, egy k icsit gondolkodjon el azon, amit maguk csináltak, és amiről most beszélnek! (Bernáth Ildikó: Arról beszéltünk, amit önök ígértek!) Béki Gabriella képviselőtársam az atipikus foglalkoztatási formák tekintetében óvatosságra intett minket, merthogy ez alacson y jövedelem, alacsony nyugdíj veszélyét rejti. Azért egy picit kell hogy vitatkozzam ezzel. Egyrészt azért, mert az atipikus foglalkoztatási mód nem egyenlő a részmunkaidős foglalkoztatással. Van vagy 15 fajta nem tipikus foglalkoztatási mód, amiből automa tikusan nem következik az alacsony fizetés, így aztán az alacsony nyugdíj. Azzal a veszéllyel, hogy arra mindig oda kell figyelni, amit a képviselő asszony mondott, azzal egyetértek. De ettől még ne bátortalanodjunk el az atipikusok esetében, csak mindig s zámítsuk ki, vagy nézzük meg, hogy annak mi a következménye természetesen a nyugdíjra nézve. Merthogy azért annyira érdemes odafigyelni, hogy az Európai Unióban az elmúlt öt év alatt létrejött tízmillió munkahelyből több mint kilencmillió az atipikus fogla lkoztatási formákban jött létre. Úgyhogy ezért aztán érdemes elgondolkodni nekünk is, nem jelente ez valódi perspektívát. Szerintem igen, de a veszélyeket valóban el kell hárítani, ebben egyetértek. Csáky András képviselő ú r azt mondta, hogy túl nagy a közszféra. Én szeretnék ezzel vitatkozni. A magyar közszférában való foglalkoztatás nagyjából az uniós átlagnak felel meg. Általában a foglalkoztatottak 17 és 27 százaléka között mozog a közszférában való foglalkoztatottak ará nya. Magyarországon ez 22 százalék. Úgyhogy nem kell fölülni azoknak a nagyjából a versenyszférából jövő, nem mindig finom, cizellált kritikáknak, hogy nagy a közszféra. Létszámában szerintem nem feltétlenül nagy. Hogy költséges az állam, és hogy ebből a p énzből sokkal jobb szolgáltatást tudna produkálni az állam, ebben viszont egyetértek. Éppen ezért mondtam a bevezetőben - ha ez nem volt teljesen egyértelmű, akkor most még egyszer visszatérek rá , hogy az állam költségeinek csökkentését és a jobb szolgál tatás elérését nem a létszámleépítésben kell keresni. A létszám
