Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2859 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint már több mint 400 ezer a munkanélküli, a KSH adatai szerint pedig több mint 309 ezer ember van munka nélkül. Bármelyik adatot nézzük, tisztelt képviselőtársaim, mindegyik adat azt mutatja, hogy a 2002. évi kormányváltás óta a munkanélküliek száma, a létbizonytalanságba kerülő családok száma folyamat osan nő, ezzel szemben a foglalkoztatottak száma alig növekszik, de leginkább stagnál. Ezt más sem bizonyítja jobban, mint ha előveszik a képviselő asszonyok és a képviselő urak, mondjuk, a jövő évi költségvetési törvényt, annak is a 2 92. oldalát megnézik, feketén fehéren ott szerepel egy adat: a 2005. évre vonatkozóan a foglalkoztatottság növekedése nulla százalék, és ez a jövő évet tekintve pedig nulla és 1 százalék közötti növekedést mutat. Ennyit azokról az ígéretekről, amely eket oly sokszor hallottak a választópolgárok, és amelyeket oly nem szívesen hallanak most a kormány tagjai, akár a munkaügyi miniszter úr, akár a miniszterelnök úr, amikor az ellenzéki képviselők számon kérik, hol van az ígért 400 ezer új munkahely, hol v an a bővülő foglalkoztatottság, hol van az ígért létbiztonság. Hiszen azok az emberek, azok a családok, akik elveszítették a munkájukat, egyáltalán nem érezhetik magukat biztonságban, nem érezhetik úgy, hogy az életük kiszámítható pályán mozogna, mert ha m a van munkám, akkor majd holnap is lesz. Ezek azok a válaszok, amelyek arról szólnak, hogy azért nő a munkanélküliség, mert ma jó munkanélkülinek lenni, mert jobb az ellátórendszer, de ezeknek az embereknek ez egy nagy nulla, egy semmi, mert ha már minősít eni lehet, akkor leginkább egy cinikus válasz, semmint akár a helyzetükre vonatkozó, bármilyen segítő szándékot takaró ígéret, akár a tények tiszteletben tartása és javítása lenne. Elhangzott az az ígéret is, hogy könnyítünk a vállalkozók terhein, szólt a kormányprogram, hiszen nagyon jól tudjuk, ma azokat a munkahelyeket, amelyek az országban kenyeret adnak az embereknek, a hazai mikro, kis- és közepes vállalkozások biztosítják. A dolgozók kétharmadának, illetve körülbelül kétmillió embernek tudnak vagy t udnának, esetleg még ennél is többnek munkát biztosítani, abban az esetben, ha a körülmények, az adó- és járulékpolitika, illetve a gazdaságpolitika olyan lenne, ami a helyzetüket megkönnyíti, illetve versenyképessé teszi őket akár az Európai Unió más tago rszágaiban működő vállalkozásokkal, vállalkozókkal szemben is. Ezzel szemben mi a valóság? Az a valóság, hogy adócsökkentésre ez idáig nem került sor, sőt 33 esetben emelték az adókat, hat új adónemet vezettek be, és volt olyan adónem, tisztelt miniszter ú r, amelyet év közben vezetett be a kormány, amelyet év közben szavazott meg a kormánypárti többség. Volt már ilyen; ez akkor volt, amikor még Bokros Lajos volt a pénzügyminiszter, bizony, akkor is sor került év közben az áfatörvény módosítására. A hazai vá llalkozások számára biztosított pályázati lehetőségek, pénzügyi források azt lennének hivatva támogatni, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hiszen kerülhet olyan helyzetbe egy vállalkozás, hogy átmenetileg piaci problémái vannak, átmenetileg visszaesik a pi aci megrendelés, de várható, hogy egy ilyen visszaesést követően ismételten stabilizálódik a helyzete. Ehhez lehetne igénybe venni különböző támogatásokat, illetve olyan beruházásokhoz, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Sajnos, ezek a pénzügyi források, ezek a lehetőségek évről évre csökkenő tendenciát mutatnak. Ezt a megállapítást tette az Állami Számvevőszék is a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló beszámolójában. Olyan javaslatok és parlament elé benyújtott törvényjavaslatok is kerültek a parl amenti többség asztalára, amelyeket azzal a szándékkal nyújtott be a Fideszfrakció, a Fideszfrakció képviselői, hogy ezeken az adó- és járulékterheken kívántak csökkenteni, illetve tettünk olyan javaslatot is, amely a pályakezdő fiatalok munkába állását segítette volna. Azért csak “volna”, mert érdemi vita nélkül ezeket a javaslatainkat sem tárgyalta meg a parlament, jóllehet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök folyamatosan arra szólítja fel az ellenzék vezetőjét és az ellenzéki frakciót, hogy tegyük le javas latainkat, beszélgessünk, vitassuk meg, utána hozzunk együtt közös döntést. (13.50)
