Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2860 Milyen kár, hogy ezek a felkérések, vagy ha úgy tetszik, felszólítások a miniszterelnök részéről csak a nagyközönségnek szólnak, de akkor, amikor érdemi vitában k ellene szót ejteni egyegy törvényjavaslatról, akkor ez nem történik meg. A pályakezdők helyzete elkeserítő, hiszen jelenleg, és ez is folyamatosan növekvő tendencia, minden ötödiknek nincsen munkája, úgy kezdi a felnőtt életét, hogy nem tud elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatban tettünk olyan javaslatot is, hogy a fiatal pályakezdők vállalkozóvá válását segítse a Munkaerőpiaci Alap, illetve az azt felügyelő miniszter, fogadja el azt a javaslatunkat, hogy a rendkívül szigorú feltételeken enyhítsenek. Hiszen az igénybe vett támogatás összegének a másfélszeresére kell ingatlanfedezetet biztosítania például ma egy fiatal pályakezdőnek, akinek amúgy ugyan mégis milyen ingatlan lenne a birtokában, hiszen még csak most kezdi felnőtt életét, hacsak nem dúsgazdag szülők állnak a háta mögött, de akkor feltehetően nem munkanélküli, és nem kezdi pályázat benyújtásával a pénzügyi forrásoknak a megteremtését. Tehát szerettük volna, hogyha ezt a javaslatunkat meghallgatják, és a Munkaerőpiaci Alapból ezeknek a fiataloknak a v állalkozóvá váláshoz megfelelő pénzügyi forrást biztosítanak. Ezenkívül azt is javasoltuk, hogy ne csak az ötnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozók pályázhassanak a különböző fejlesztési pénzügyi forrásokra, hanem azok a vállalkozók is, akik ennél kev esebb dolgozót tudnak foglalkoztatni. Engedjék meg, hogy mint a kevés számú parlamenti képviselőnők egyike, a nők munkavállalási esélyeiről is külön szóljak, hiszen a statisztikák ebben a témakörben is elég elkeserítő tendenciát mutatnak: csökken a nők fog lalkoztatottsága, viszont emelkedik a munkanélkülisége. Ennek ugyanaz az oka, mint a pályakezdők vagy a férfiak esetében, hogy kevés az a munkahely, ahol el tudnának helyezkedni. Hiányzik bizony az a 400 ezer munkahely, ahol akár a nők is munkát találhatná nak maguknak, hiszen nem megoldható az, különösen egy falun élő asszony számára, ahol még bölcsőde sincs, hogy a gyermekét el tudja helyezni, már csak azért sem, mert az egyre csökkenő költségvetési normatívák, amelyek a gyermekintézmények fenntartását szo lgálják, pontosan az ellenkező hatást érik el. Tisztelt Miniszter Úr! Nézze meg a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot: például a bölcsődei normatívának is csökken az összege. Jóllehet a tízezer fő fölötti településeken bölcsődét kötelező működtetni az önkormányzatoknak, arról már nem is beszélve, hogy a három év alatti gyermekeknek összesen a 8 százalékát tudják elhelyezni, merthogy nincsen hol elhelyezni. De nem jobb azoknak az édesanyáknak a helyzete sem, akik óvodában vagy az általános iskola alsó o sztályaiban szeretnék biztonságos helyen tudni a gyermeküket, mert pontosan az önkormányzati finanszírozás miatt, annak a csökkenő forrása miatt egyre rosszabb helyzetben vannak, különösen a vidéken élő anyák, mert bezárják az óvodákat, megszüntetik az ált alános iskolákat, illetve összevonják, ezzel pedig arra kényszerítik az édesanyákat vagy az édesapákat, hogy a gyereküket már hajnalban kirángassák az ágyból, és eljuttassák a szomszéd településre. Higgye el, miniszter úr, nem olyan könnyű és egyszerű vidé ken az egyik faluból akár a másik faluba is eljutni, ott nem úgy járnak a helyközi autóbuszjáratok, mint Budapesten a villamosok. Jó lenne, hogyha a kormány időnként kitekintene Budapest határain kívülre is, és figyelembe venné a vidéken élő szülők problém áit, azoknak a szülőknek a problémáit, akik szeretnének munkába állni. A részmunkaidő és a távmunka kérdése is olyan, amely ígéretként szerepelt, de nem valósult meg, hiszen alig néhányan dolgoznak ebben a foglalkoztatási formában. A részmunkaidőnél 45 sz ázalék munkavállaló talán az, aki ilyen munkakörben vagy ilyen munkát el tud látni. A távmunkára tavaly 313 millió forintot fordítottak, tisztelt miniszter úr, miközben mondjuk, a kormányzati sikerpropagandára, a száz lépés beharangozására, az SMSkampányr a, illetve “a kirobbanóan sikeres Magyarország” című kampányra el tudtak költeni 500 millió forintot. Üdvösebb lett volna, hogyha ezt a félmilliárd forintot is arra fordítják, hogy azok a nők, azok az asszonyok, akik gyermeket nevelnek, de szeretnének dolg ozni, azok megtalálják maguknak a munkát.
