Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2826 A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hiteli ntézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (Mandur Lá szló) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, illetve a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosít ásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának a megkezdése. Önök az előterjesztéseket T/17878., T/17879. és T/17880. számon kapták kézhez. A gazdasági és a számvevőszéki bizottság írásban nyújtotta be ajánlását. Most megadom a szót Molnár Alb ert pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont ismertetésére, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! A kormány a hazai pénzpiac, pénzügyi szabályozás továbbfejlesztése érdekében három törvényjavaslatot nyújtott be a Ház elé: az egyik a tőkepiacokról szól, a másik a hitelintézeti törvényt kívánja korszerűsíteni, a harmadik pedig a lakástakarékpénztára król szóló törvényt javasolja megváltoztatni annak érdekében, hogy az ügyfelek lehetőségei bővüljenek, illetve egy másik cél is megnyilvánul a szándék mögött, mégpedig az, hogy a legkevesebb kiskaput hagyjuk a visszaéléseknek. Bár a tőkepiaci törvénnyel ne m olyan régen foglalkoztunk, most azonban ismét időszerűvé vált a módosítása. Ennek indoka, hogy az Európai Unióban is változik ez a szabályozás, így eleget kell tennünk a jogharmonizációs változtatásnak. Gyorsan fejlődik a hazai tőkepiac is, ami szintén i gényli a szabályozás hozzáigazítását az élethez, a módosuló feltételekhez. A mostani módosítás két uniós irányelvet is átültet a hazai szabályozásba: az egyik a befektetési ajánlások tisztességes ismertetéséről és az összeférhetetlenség közzétételéről szól , a másik pedig arról, hogy hogyan kell nyilvános vételi ajánlatot tenni. Az első irányelv nagyon fontos a tekintetben, hogy sikerüljön visszaszorítani a piacbefolyásolást, a második irányelv pedig szabályozottabb feltételeket teremt a vállalatfelvásárláso khoz. A vállalatfelvásárlásokra vonatkozó szabályozást több ponton is kívánjuk módosítani. Szükséges, hogy a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő hosszabb legyen. Ugyancsak változás az is, hogy ha a befolyásszerzés mértéke eléri a 90 százalékot, akkor az ilyen nagy mértékű befolyással rendelkező jogot kap a kisebbségi részvények felvásárlására, kiszorítására. Javasoljuk azt is, hogy a nyilvános vételi ajánlat megtételét követő három hónapon belül az említett kiszorításhoz nem kell újab b vételi ajánlatot tenni. Be kívánjuk vezetni az úgynevezett áttörés intézményét, amely alapján a legalább 75 százalékos befolyást szerző személy által összehívott közgyűlésen nem érvényesülnek a részvényekhez kötődő bizonyos korlátozások, illetve úgynevez ett többletszavazati jogosultságok sem. Tisztelt Országgyűlés! Javasoljuk azt is, hogy módosuljon az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenység szabályozása is. Az Európai Központi Bank a központi értéktári és az elszámolóházi tevékenységet együttes en ellátó Keler Rt. működését pénzügyi stabilitási szempontból aggályosnak ítélte meg. A Keler koncentráltan visel működési, piaci és hitelezési kockázatot, a
