Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2827 központi szerződő félként viselt kockázatok továbbterjedése ezért akár a központi értéktári funkc ió ellátását is veszélybe sodorhatja. Ezért javasoljuk azt, hogy az elszámolóházi és a központi értéktári funkció szétválasztását és szervezeti elkülönítését is tartalmazza a javaslat, ehhez azonban megfelelő átmeneti időt kell biztosítani a piaci szereplő knek, hogy tudjanak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Tisztelt Ház! Jelentősen módosul a kockázatitőkealapok és a kockázatitőkealapkezelők szabályozása is. Ezt korábban a kockázatitőkebefektetésekről, a kockázatitőketársaságokról, valamint a kockázatitőkealapokról szóló törvény szabályozta, amelyet a jogalkotó e módosítás keretében hatályon kívül helyez. A kockázatitőkealapok és alapkezelők szabályozása a korábbinál rugalmasabb, a piaci igényekhez és a nemzetközi gyakorlathoz jobban igazod ó rendelkezések megfogalmazása mellett beépül a tőkepiaci törvénybe. Változtatni kívánjuk az értékpapírkölcsönzés szabályozását is. Mivel a javaslat szerint ez már nem számít majd kiegészítő befektetési szolgáltatásnak, így azt akár üzletszerűen is bárki végezheti. Ehhez azonban a pénzügyi szervezetnek az említett tevékenységet be kell jelentenie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításánál változtatni kí vánjuk a központi hitelinformációs rendszer és az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozását is. A központi hitelinformációs rendszer, azaz közismerten az úgynevezett banki adóslista jelentőségét nem kell magyarázni, a nyilvántartás mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások igen széles körére vonatkozik. A bejegyzések 230 ezer természetes személyt és hozzávetőleg 200 ezer vállalkozást érintenek jelenleg, érthető az az igény, hogy az ügyfelek védelme, az őket megillető jogok teljeskörűen és pontosan legy enek meghatározva. Itt is fontos, hogy az adatvédelmi törvény szerinti garanciális szabályok érvényesüljenek, de úgy, hogy a pénzügyi ágazat specialitását maximálisan szem előtt tartsuk. Az ügyfélvédelem egyik eszköze a tájékoztatási szabályok szigorítása is: szabályozzuk, hogy az ügyfél részére mikor és milyen tartalmú tájékoztatást kell adni. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyilvántartásba kerülés következményeit is. A törvényjavaslat szerint évente egy alkalommal bárki, bármely referenciaadatszolg áltatón keresztül ingyenesen tájékozódhat arról, hogy adatai szerepelneke az úgynevezett központi hitelinformációs rendszerben. Az ügyfélvédelem másik fontos eszköze a jogorvoslat: az ügyfél első menetben kifogásolási jogával élhet, ha úgy véli, helyesbít ésre szorulnak a nyilvántartott adatok, vagy szerinte azok törlése szükségessé válik. Amennyiben az ügyfél továbbra is elégedetlen, és szerinte fennáll a jogellenes állapot, a törvényjavaslat rendelkezései alapján a nyilvántartott bírósághoz fordulhat. E p eres eljárásra speciális, az általános szabályoktól eltérő rendelkezések lesznek az irányadók, elsősorban azért, hogy az eljárás felgyorsuljon, gyors legyen. A pénzügyi piac egészének közös érdeke a banki adóslista kellően szabályozott működése. E tevékeny séget kizárólag olyan pénzügyi vállalkozás végezheti, amely a jogszabályokat a legmesszebbmenőkig betartja; amennyiben ez nem így történik, lehetőség van a hitelinformációs rendszer kezelői jogosultságának a visszavonására is. A válságkezelés nem egyszerű feladat, hiszen a betétesek, a hitelintézet, illetve a költségvetés érdekei időnként nem esnek egybe, azok sokszor egymással ellentétesek. Az Országos Betétbiztosítási Alap működésének hatékonysága a feladatok ésszerű megosztásával és telepítésével jelentő sen növelhető. Ezért azt javasoljuk, hogy a betétbiztosítás éves díjának a megállapításával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lássa el, mégpedig átfogó helyszíni ellenőrzés keretében. Az esetlegesen kia lakuló pénzügyi válság idején fontos, hogy az érintett intézmények: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Betétbiztosítási Alap együttesen lépjenek fel. Hatékony együttműködésük indokolja egy olyan megállapodás megkö tését, amelyben a három szervezet rögzíti a legfontosabb teendőket.
