Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SÁGI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2817 tudja megszervezni? Már megint azt látjuk, hogy a kormány könnyen ad ki feladatokat, csak éppen pénzt nem ad hozzá. A modultérképről is szó volt, szó esik a törvényben. Tiszte lt Képviselőtársaim! Aki a szakképzést valamennyire ismeri, nagyon jól tudja, hogy ez a modultérkép, a modulrendszer átalakítása 15, ha nem 20 éves probléma már, mint egy rétestészta, úgy nyúlik az egész. Csinálni is kellene valamit, nemcsak leírni, nemcsa k mondani! Én nagyon örülnék annak, ha végre ennek már lenne egy komoly végrehajtó rendelete. Ha ezt látnám magam előtt, könnyebb szívvel szavaznám meg a törvényt; így nem biztos, hogy meg fogom szavazni, még ha államtitkár úr ilyen feddőn is néz rám. Azt kell mondjam, hogy a szakképzési törvényrésze úgyahogy elfogadható számunkra; mondom, az iránnyal talán nincs annyira nagy baj, itt a végrehajtással lesznek gondok, de mi ezt még el is fogadnánk. Annál több a gondunk a törvénymódosításcsomag közoktatási részével, és akkor itt sorolnám a problémákat, amelyek miatt mi tamáskodunk. Kezdjük először is a felzárkóztató oktatással! A felzárkóztató oktatás tervezett átalakítása egy olyan képzési forma tömegesítése felé mutat, amely alacsonyabb szintű, mint a szak iskola. A leszakadó gyerekeknek szervezett ipari tanonciskolák képe rajzolódik ki a tervezetből. Szerintem a kormány érzi a problémát, jó ideje érzi a problémát, állandóan faragja ezt a paragrafust, de képtelen a megfelelő szabályozásra. Szerintünk a felzá rkóztató oktatás valódi funkciója az általános iskolában helytállni képtelenek vagy kimaradók szocializációja, felkészítése a munkára, és nem az, hogy alacsonyabb közismereti tudással menjenek a fiatalok a szakképzési évfolyamba, márpedig most a törvényjav aslat ebbe az irányba mutat. Szerintünk helytelen kiemelni a tanulót a normál általános iskolai oktatásból 15 évesen, ha 16 éves kora betöltéséig van esély az általános iskolai végzettség megszerzésére. Ezért a szabályozás ebben a formájában elnagyolt. Sőt , azt is mondjuk, hogy a felzárkóztató oktatást nem szabad megnyitni automatikusan továbbhaladási irányként az általános iskolát végzettek számára, ugyanis a felzárkóztató oktatás nem első, hanem második esélyt adó képzés. Szó volt a törvényben arról is, h ogy a többcélú intézményeknek mi lesz az új helyzete. Szerintünk a többcélú intézményben tanulók felvételi nélküli továbbhaladása a saját középiskolában hátrányos helyzetbe hozza a máshonnan jelentkezőket. Szerintünk ez egyértelműen az esélyegyenlőtlenség irányába hat. Kérjük szépen a kormánypárti képviselőket, gondolják át, jóe ez a javaslat. A legnagyobb gond azonban a már sokat emlegetett 39. §sal van. A költségvetési támogatások visszametszése értelmezhetetlen jogilag. Így fogalmaz: az ellátottak léts zámához és a költségekhez viszonyítva. Mi tekinthető költségnek? És ezt mi írja le? Hol írja le? Nehezen megfogható gumiparagrafussal, gumimegfogalmazással van dolgunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Most engedjék meg, hogy idézzek néhány sort annak a nyolc s zakmai szervezetnek az állásfoglalásából, amelyet az egyeztetés után fogalmaztak meg. “Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr! Alulírott szervezetek arra kérik önt, hogy a közoktatást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 39. §át ne szava zza meg. Indokolás: amennyiben ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor semmi sem garantálja, hogy a jövőben a közoktatás állami támogatása radikálisan ne csökkenjen, már 2006ban több mint 25 milliárd forinttal. Nyilván tisztában van egy ilyen lehetség es helyzet következményeivel. Az oktatáshoz való hozzájutás esélyének csökkenése előre látható. A közoktatás minőségének romlása nyilvánvaló. A módosítás társadalmi üzenete, hogy nem kell finanszírozni a minőségi oktatást. Az esélyegyenlőség egyre távolabb kerül, nyílik a szociális olló. Leértékelődik a tudás. A közoktatás mint közszolgáltatás veszélybe kerül a szegényebb településeken. Elveszik annak az esélyét, hogy a térség dinamikusan fejlődő gazdasága legyünk. Az Európai Unióban elfogadott lisszaboni f olyamattal szemben nem támogatjuk kellően a közoktatást. Tovább csökken a GDP közoktatásra fordított aránya, ami által tovább romlik a hazai támogatás az OECDországok átlagához képest.
