Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2805 építsünk ki a két terület között, hogy ösztönözzük a szakképzés rendszerét arra, hogy alkalmazkodjon a munkaerőpiaci válto zásokhoz, ösztönözzük a szakképzés rendszerét arra, hogy motorjává váljon a gazdaság fejlődésének, a térségek, a régiók fejlesztésének. Ennek érdekében a beterjesztett törvényjavaslat számos intézkedést tartalmaz; szabályozza a pályakövetés rendszerét. A p ályakövetés lényege az, hogy tudhassa a diák, tudhassa a szülő, hogy ha egy adott iskolába beiratkozik, akkor ott olyan szakmát kape, amelyikkel aztán jó esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Idetartozik a moduláris szakképzés hátterének megteremtése ; ez a munka a nemzeti fejlesztési terv keretében európai uniós forrásokból folyik. A Nemzeti Szakképzési Intézetben elindult egy olyan nagyon komoly munka, amelyik csökkenti a szakképzettségek számát, ugyanakkor ezeket a szakképzettségeket hozzáigazítja a munkaerőpiaci igényekhez, és moduláris rendszert épít ki, ami azt jelenti, hogy felhasználhatóvá teszi a már megszerzett szakismereteket további szakmák, további végzettségek megszerzéséhez is. Ebben a törvényben megteremtjük ennek a moduláris szakképzés i rendszernek a törvényi alapját és hátterét. A törvény előírja a szakmai tanácsadó testületek megalakítását. Ennek az a célja, hogy a szakképző intézmények működésében közvetlenül is részt vehessenek a munkaerőpiac szereplői, a gazdasági kamarák, a munkav állalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek. Ennek az a célja tehát, hogy az intézmények döntéseiben, abban, hogy milyen szakképzettségeket indítanak, milyen módon szervezik meg ezeket, közvetlenül módot adjunk a munkaerőpiac szereplőinek is, hogy vé leményt nyilvánítsanak, nem elvonva az iskola pedagógiai önállóságát és autonómiáját, egy közvetlen visszacsatolást hozzunk létre a munkaerőpiac és az iskola között. Létrehozza ez a törvény a tanulóelőszerződés intézményét, annak érdekében, hogy mód legye n arra, hogy már korábban elkezdődjön a tanulószerződések előkészítése, hiszen fontos célunk az, hogy egyre nőjön azoknak a tanulóknak a száma, akik a szakképzés egy részét, ha tetszik, valódi munkahelyeken, a munkavállalóknál töltik el tanulószerződés ker etében. Ez előnyös számukra, hiszen jövedelemhez jutnak, de ami még ennél is fontosabb, előnyös a szakképzettségük szempontjából is, hiszen a valódi munkahelyeken szerezhetik meg a munkatapasztalatot, jó esetben azzal az eséllyel is, hogy az adott munkahel yen tovább is foglalkoztatják őket. (9.10) Tartalmazza a törvényjavaslat a hiányszakképesítések meghatározását is, hiszen - mint ezt majd a finanszírozási rendelkezéseknél látni fogják képviselőtársaim - az a szándékunk, hogy előnyben részesítsük azokat a szakképző intézményeket, szakközépiskolákat és szakmunkásképzőket, amelyek hiányszakmákban vállalnak képzést, akik vállalják azt, hogy reagálnak a munkaerőpiacon megjelenő hiányokra. Növekszik a szakképzés területén a fogyatékkal élők segítése, speciális nevelési igényű hallgatók számára is többletlehetőségeket biztosít a szakképzés területén is ez a törvényjavaslat. Változnak a célok érdekében a finanszírozási szabályok is. A hiányszakmák esetében 40 százalék lesz majd elszámolható anyagköltségként, hogy ez ne legyen akadálya a hiányszakmák területén a képzésnek; megjelenik elszámolható költségként a vállalkozóknál a hallgatói szerződés keretében nyújtott juttatás; növekszik az átalány keretében elszámolható juttatások köre. Ezeknek a lépéseknek mind az a céljuk, hogy növeljük a szerződéssel foglalkoztatott, szerződéssel szakképzésben részt vevő hallgatók számát, növeljük a tanulószerződések számát, hiszen még egyszer mondom, így tudjuk elérni azt, hogy a hallgatók közvetlenül a munkahelyeken szerezhessene k szakmai tapasztalatot. Nívódíjat vezetünk be a munkaerőpiaci szempontból különösen eredményes szakképző iskolák elismerésére. Lényeges szabály az, hogy rögzítjük azt a maximális összeget, amelyet a szakképző iskolák a gazdálkodó szervezetektől átvehetne k. Képviselőtársaim tudják, arról van szó, hogy a Szakképzési Alapba befizethető alaprész terhére módjukban áll a gazdálkodóknak szakképzést támogatni.
