Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2806 Ez egy nagyon helyes intézkedés, azonban kialakultak olyan sajátos viszonyok, hogy egyes esetekben néhán y tanulót foglalkoztató vagy néhány tanulóval foglalkozó szakképzéssel általában nem is főfoglalkozásként, főprofilként foglalkozó iskolák is nagyon jelentős szakképzési támogatást kaptak, miközben más iskolák, ahol nagy tömegű hallgatóval, nagy tömegű diá kkal foglalkoznak, jóval kisebb támogatási mértékhez jutottak. Ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölésére vagy korlátozására szeretnénk bevezetni ezt a fajta plafont. Ez egyébként a képzési normatíva háromszorosa, tehát nem csekély összeg, nem kis összeg hallgatónként, de mégiscsak olyan fajta plafont jelent, ami lehetővé teszi azt, hogy igazságosabban, egyenletesebben oszoljon el ez a fejlesztési forrás. Szintén lényeges lépés, és már átvezet lassan a közoktatás területére az előkészítő évfolyamok és a fe lzárkóztató felkészítés bevezetése, amely lehetővé teszi azt, hogy a szakiskolák olyan hallgatókat is fogadjanak, akik nem tudták befejezni az általános iskolai tanulmányaikat. Ennek az a célja, hogy azok a hallgatók, akik valamilyen ok miatt, valamilyen n evelési, személyes probléma miatt az általános iskolát nem tudják sikeresen befejezni, kapjanak egy második esélyt, kapjanak egy esélyt arra, hogy bekapcsolódhassanak a szakképzés világába. Ehhez természetesen szükség van egy felzárkóztató évfolyamra, ahol meg tudják szerezni azokat az ismereteket, amelyek a szakképzésben való eredményes részvételhez szükségesek. Tisztelt Ház! A közoktatás területén évek óta minden tudományos igényű vizsgálat fölhívja a figyelmünket egy szomorú tényre: amíg az OECDországok ban a tanulók közötti átlagos különbség olvasási teljesítmény szerint 36 százalékban magyarázható az iskolák közötti különbségekkel, addig ez a magyar tanulók esetében 71 százalék. A felmérések szerint azokban az iskolákban, ahol a többség jobban iskolázot t, gazdagabb családokból jön, az alacsonyabb iskolázottságú háttérrel rendelkező tanulók is jobban teljesítenek. Fordítva: azokban az iskolákban, ahol többségében alacsonyabb sorból, alacsonyabb iskolázottsági háttérrel jövő gyerekek vannak, a jobb módú, j obb teljesítményű gyerekek is rosszabb teljesítményt nyújtanak. A PISAvizsgálat szerint Magyarországon hat legerősebben a család kulturális tőkéje a diák eredményeire. A PIRLSfelmérés szerint, amire ellenzéki képviselőtársaim szívesen hivatkoznak, szinté n azt állapítják meg, hogy Magyarországon a legnagyobb a különbség - a felmérés eredménye szerint - a családi háttér által okozva. Magyarán szólva: Magyarországon határozza meg legjobban a családi háttér azt, hogy egy gyerek mennyire eredményes az iskolai karrierje során. Tisztelt Képviselőtársaim! Erre a problémára kétfajta válasz létezik. Az egyik lehetőség az, hogy azt mondjuk, hogy az iskolák rosszul végzik a munkájukat. Azt mondjuk, hogy a pedagógusok rosszul végzik a munkájukat. Azt mondjuk, hogy azér t vannak ezek az eredmények, mert nem foglalkoznak megfelelőképpen ezekkel a gyerekekkel. Én azt gondolom, hogy ez nem így van. Módomban állt az elmúlt év folyamán nagyon sok általános iskolában, nagyon sok középiskolában megfordulni, és láttam azt, hogy a legtöbb helyen a pedagógusok jó szakmai munkát végeznek, elkötelezettek az esélykiegyenlítés, a felzárkóztatás érdekében, azt szeretnék, hogy minden gyerek eredményes lehessen az iskolákban, függetlenül attól, hogy milyen a családi háttere. Ha ez így van, akkor a rendszer rossz. Ha ez így van, akkor úgy kell beavatkozni ebbe a rendszerbe, hogy ne alakulhassanak ki olyan igazságtalanságok az oktatás területén, amelyek aztán már nem teszik lehetővé azt, hogy pedagógiai eszközökkel ez korrigálható legyen. Azt látjuk ma, hogy az alapvető igazságtalanság az oktatási rendszerben 67 éves korban, az általános iskolai beiskolázásnál történik. Ma ugyanis a szabad iskolaválasztás jogához még egy jog járul, ez pedig az iskolák szabad válogatása a diákok között. Tisztelt Képviselőtársaim! Kíváncsi vagyok, a vitában majd mondják el nekem: 67 éves gyerekekről hogyan tudja megállapítani szakszerűen egy általános iskola, hogy milyen képességekkel, készségekkel rendelkeznek? Hathét éves gyerekek sorsáról hogyan tud f elelősséggel
