Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2760 élhető tájat keletkeztet, és mintegy kétmillió ember életkörülményeit stabilizálja, sőt javítja. Ennek a programnak, mint láttuk a 2004es költségvetésben, bizony az elmúlt évben nem túl sok kifizetése volt, még az egymilliárd forintot sem é rte el a Vásárhelyiterv, és ebben az évben is összesen 5,7 milliárd forint van tervezve. Ezek a vízügyi programok nyilvánvalóan, de ezekhez kapcsolódva kell megjeleníteni majd azokat a 2005ös költségvetésben is előtűnő, pénzügyi fedezetekkel futó program okat, amelyeknek összességében körülbelül 100 milliárd forintos beállított támogatása van az agrárfejezeten belül az NVTre és az AVOPprogramokra, amelyből 2004ben - ezt most már nem kell hangsúlyozni, mert az ÁSZ is leírta - egyetlen fillér sem került k ifizetésre. Tehát ezek a programok papíron ugyan léteztek, de nem működtek. Tehát nekünk a beszámolónál, ahogy az Agrárgazdasági Tanács is írja, el kéne már dönteni a következőket. Azt mondja a Tanács: “A továbbra is konszenzust nélkülöző hazai viszonyok k özött a tanács 2003. évi ajánlásai semmit sem veszítettek aktualitásukból.” Tehát leírják ők is minden évben - és ott azért hozzáértő emberek vannak , hogy próbáljunk már meg valamit a birtokpolitikában kitalálni, az üzemméretben, ne uszítsuk már egymássa l szembe a versenyszféra és az extenzív, úgynevezett ökogazdasági körülmények között dolgozókat, mert a kettő nem versenytársa egymásnak, párhuzamosan működnek, és kiegészítik egymást. Ne csináljunk abból vitát, hogy most melyik birtokszerkezet az életképe s: a nagybirtok vagy a kisbirtok. (21.10) Azt már ötvenszer elmondtuk, hogy optimális birtokméret ad absurdum nincs, nem létezik ilyen. Optimális üzemméret van, ahhoz képest, hogy mit, milyen feltételekkel, milyen hatékonysággal csinálnak. És itt lenne fon tos, hogy orientáljon a hazai szabályozórendszer az optimális birtokszerkezetre. És itt jönne az, hogy mi meghirdetünk programokat, földhöz juttató program, meg ilyen program, meg olyan program. Nekünk egzakt módon föl kell mérni, hogy az adott, kialakítás ra kerülő birtokszerkezet és üzemméret azon a területen versenyképes lesze, ahová menni akar, vagy nem. Ha nem versenyképes, oda nem jó, akkor azt támogatni fölösleges, mert pénzkidobás. Itt térünk vissza arra a korábban működő, most újabban ismét föléled ő rendszerre, amikor 1997ben a birtokvásárlási, földvásárlási programot meghirdettük, és azt mondtuk, hogy minden egyéni mezőgazdasági termelő, aki az adott területen lakik - tehát a földtörvény még mindig nem jutott el oda, hogy nem csak elővásárlási jog … Én ennél sokkal szigorúbb és konzervatívabb vagyok, azt mondom, hogy az vehet földet, aki az adott területen él, dolgozik, és életvitelszerűen ott lakik. Ilyen törvényi rendelkezés nincs, az elővásárlásra mondja, de egyébként magára a vételre nem zárja k i. Ha nincs elővásárlásra jogosult, akkor én Pestről nyugodtan vásárolhatok továbbra is földet mint nepper vagy akárkicsoda 300 hektárig. De a gazdasági szabályozókban lehet olyan segítséget nyújtani a helyben lakóknak, és ezt csináltuk ’97ben, hogy a hel yben lakó egyéni mezőgazdasági termelőnek 100 hektárig adtunk földvásárlási támogatást azzal, hogy neki be kellett mutatni, hogy a megvásárolandó föld milyen üzemméretbe illeszkedik be, és mit akar itt csinálni. Aztán ez valahogy 20002001 környékén megszű nt, és most újraindul egy olyan vásárlással, amit kombinálunk a Nemzeti Földalapból történő földhöz juttatással. Hogy így mennyire tudjuk segíteni az optimális birtokszerkezet kialakítását, azt nem tudom, de mindenféleképpen közgazdaságilag ad hozzá segíts éget. Nem tudom, már hányadszor hozom föl ebben a Házban, de szép élmények voltak ’97ben, amikor konszenzust találtunk, ebben a Házban 98 százalékkal lett elfogadva az a törvény, ami alapján ezeket a beszámolókat hallgatjuk. Egy dologban nem értettünk egy et, a földtulajdonlásban, hogy jogi személyek, vagy egyéni és társas vállalkozások tekintetében megengedhetőe. Az igazi megoldás az lenne, hogy ki kellene alakítani nekünk egy alap jogintézményi rendszert, amire rá tudjuk építeni az agrárgazdaságot úgy, h ogy az a vidékfejlesztéssel összhangban úgy működjön, hogy biztosítsa azt az exportképességet és jövedelemtermelő képességet, amit hajdanán megadott. Itt most mindenki elmondta, kormánypárti oldalon is, ellenzéki oldalon is, nem merik számolni a minimumbér t sem a kimutatásoknál, mert ha már azt számolják, a nyereség is eltűnik.
