Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2761 Németh Imre elmondta a bizottsági ülésen is, egyébként teljesen igaza van, hogy ne legyünk optimisták, amikor azt nézzük, hogy miből keletkezett a jövedelemtermelő képesség növekedés e, mert 18,5 milliárddal nőtt az adózás előtti eredmény, de 18 milliárddal nőtt a támogatás is. Ha azt levesszük, akkor gyakorlatilag az eredménynövekedés nullára írta ki magát, és még mindig félve mutatjuk be, főleg a kisebb vállalkozásoknál a tényleges k öltséget meg a ráfordításokat és a személyes munkaerő árát, amit sokszor nem is tudunk kalkulálni. Tehát a jövedelemtermelő képességgel bizony továbbra is nagyon komoly problémák vannak, és nagyon nagy bajok vannak az agrárolló tekintetében is, mert annak nyílása, ahogy itt a kimutatás is mutatja, bizony már meghaladta azt a méretet, ami még kezelhető lenne. Aztán nagyon fontos az, hogy az agrárirányítás és a termelők közötti bizalmi viszony stabil legyen. Ebben sokszor hajlamosak vagyunk, tudom, mert megta pasztaltam már ’94 és ’98 között, én is voltam, sőt Kékkői úr is volt ebben a szerepkörben… - ha ezt a bizalmat egyszer elveszítjük, vagy megrendül, már nagyon nehéz visszaszerezni, még ha rajtunk kívül álló okból is, jó szándékunkból következik be. 2004b en különböző ígéretek hangzottak el az előrehozott kifizetésekről, amiket tudtunk, hogy nem lehet teljesíteni, mert az intézményrendszer sincs kiépülve úgy, hogy be tudja fogadni ezeket az igényeket. Akkor azt mondtuk, hogy ki lesz fizetve, még májusban el őrehozott kifizetések lesznek, majd aztán ősszel lesznek kifizetések. Közben meg azt mondták a gazdáknak, hogy ami késés van, nem probléma, mert a bankoknál faktorálással meg lehet oldani ezt a problémát, nyilván ezt a költséget majd valahogy megosztjuk eg ymás között. A kifizetések csúsztak, 2005ben történtek meg, az anyag mutatja, nem lett eltüntetve innen pénz. Joggal kérdezik, és felteszi az Agrárgazdasági Tanács is, hogy a 290 milliárdhoz képest 155 milliárd lett kifizetve. Nem annyi lett, mert végül i s ki lett fizetve még ennél több is, csak az adott évből áthúzódott azon okok miatt, amiről beszéltem. Ezért fontos az, hogy ha valamit nem tudunk időre teljesíteni, akkor próbáljuk meg azt a bizalmi viszonyt kialakítani a termelői körökkel, bár remélem, h ogy a jövőben ilyen nem lesz, hogy olyat ígérjünk, és olyat feltételezzünk, amit reálisan teljesíteni tudunk. Amikor meg csúszás van, vagy ezek a pénzügyi gondok jelentkeznek, akkor ennek az áthidaló költségeit ne próbáljuk továbbhárítani azokra, akik, mon djuk, nem biztos, hogy erről tehettek. Kétségtelenül nehéz év volt, 2004. május 1jétől az átállással megtörtént egy nagy fordulat. Az első félévben még számolgattuk a hazai finanszírozás szerinti és irányítási rendszer szerinti agrártámogatásokat és az ag rárium kiépülését és fejlesztését, majd aztán ráálltunk egy másik vonalra. De ez azért másban is fontos volt. Itt azokat a sarokpontokat kellett volna, amiket nem nagyon látok, leraknunk, a 2005ös költségvetésben már látok azért valamiféle dolgokat, hogy 2007re fel tudjunk készülni. 1686/2005. számon jelent meg az Európai Unió rendelete az agrártámogatásokról és vidéktámogatásokról, szeptember 10én, ha jól emlékszem. Most már a 20072013as költségvetéshez az irányelveket és a célkitűzéseket megadták. (G őgös Zoltán: Csak a pénzt nem adja.) Ez az! Nekünk nagyon oda kell ám figyelni, hogy mennyiben fogják ezekben a rendszerekben a hangsúlyokat átpakolászni, mennyire fogja az Európai Unió a következő hétéves költségvetésben a közvetlen kifizeté seket preferálni. És hogyan tudjuk elkerülni, akár a közvetlen kifizetések lesznek preferálva, akár a második pilléres támogatások, hogy kialakulhasson olyan rendszer, amiről szólt a kormánypárt is, és szólt az ellenzék is, hogy monokulturális rendszerek a lakulnak ki, és állunk, bezárulunk egy ördögi körbe, amiből nem tudunk kijönni. Vagy mennyire tudunk előkészülni arra, hogy ha ez a kultúra marad, és az állatállománnyal és az exportképességekkel problémák vannak, akkor a megtermelt gabonát a Gőgös úr álta l oly sokszor emlegetett és időnként sziszifuszi harcot vívó rendszerével a megújuló energiaforrások körébe bevinni. Mert ezeknek a rendszereknek az elindítása egyrészt költség, másrészt időigényes. Ez nem úgy megy, hogy felépítünk két raktárat, mint abba n az évben építgettük. Ahhoz, hogy egy lepárlóüzemet létrehozzunk, annak megfelelő közgazdasági környezet kell, stabil átvevő és más
