Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz):
2693 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szó t Németh Szilárd képviselő úrnak, a Fideszből. NÉMETH SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2002es választási ígéretek nem úgy hangzottak, hogy 2005 végére a Magyar Államvasutaknak itt kellene tartaniuk, ahol tartun k. És önök az el nem végzett munkát, illetve mindazt a rosszat, amit tettek a magyar vasút érdekében - ha fogalmazhatok egy kicsit ironikusan , azt most 12 ezer vasutas elbocsátásával szeretnék rendbe tenni. Itt egyenlőségjelet eközé nem lehet tenni, azt gondolom. Tessék átgondolni, hogy mit jelent 12 ezer ember elbocsátása! És egyébként a 12 ezer emberből már több ezer a kapun kívül van, és azóta a Magyar Államvasutak gazdálkodása egy jottányit sem változott, sőt még rosszabb lett. Önök méltó munkahelyeke t ígértek a vasútnál 2002ben, ehelyett ma elbocsátják őket. Hallhattunk arról, hogy a vezénylés milyen nehezen hajtható végre a vasúton, és hogyha egyszer el tetszenek menni egy állomásra, akkor ezt meg is tapasztalhatják. Önök a veszteség megszüntetésérő l beszéltek és arról, hogy az állam egyre növekvő mértékben, 2006ig száz százalékig vissza fogja pótolni az általa menetdíjkedvezményként érvényesített kéréseit. Ez nemhogy így történne, hogy 2006ra a száz százalékát vissza fogják pótolni, hanem folyama tosan csökken, és ma már ott tartunk, hogy ez 43 százalékos, tehát a 123 milliárd forint helyett, amit át kellene adni a vasútnak, 53 milliárdot irányoztak elő a 2006. évi költségvetésben. De beszéljünk a felelős vezetőkről is! Önök felelős vasúti vezetőke t ígértek, ezek most úgy távoznak, hogy nem is látjuk, csak az újsághírekben olvassuk, hogy ki hány tíz, húsz, százmilliót vitt magával. Egyébként erre a célra létrehoztak tényleg, úgy, ahogy ön mondja, a kiszervezésekkor - kiszervezték ezeknek a felső v ezetőknek a bérszámfejtését , létrehoztak egy céget, amelyik 161 felső vezetőnek végzi el a bérszámfejtését, hogy esetleg a vasutasok, illetve a közvélemény ne tudjon belelátni ebbe a pakliba. Egyébként általában meg a vasút európai szintre hozását ígérté k, és hogyha az európai szintre hozásnak felel meg, hogy a fővonalakból most mellékvonalak lesznek a törvény értelmében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vagy mellékvonalakat tetszettek eddig megszüntetni, akkor azt hiszem, nem érthetünk egyet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Arnóth Sándor képviselő urat illeti a szó. ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Szalay Képviselő Úr! Önök egy olyan dolgot mondtak , mintha mi ebbe a feneketlen kútba szeretnénk pénzt dobálni. Erről szó nem volt! Valóban szükséges a vasút átszervezése, a mi vitánk önökkel ott van, hogy vajon ez a törvény alkalmase arra. Szerintünk nem alkalmas. Arra alkalmas mindenképpen, amit Szalay úr mondott, hogy azokat a részeket, amelyek most pénzt hoznak, azokat ki lehessen vinni, privatizálni. Nevezzük ezt akár szárnyvonalaknak, hiszen itt erről az államtitkár úr beszélt, hogy ott a szárnyvonalakon meg kell tartani az állami többséget. Akkor m i lesz a kisebb résszel? Nyilvánvalóan kiszervezik, tehát privatizálják; önmagában is ellentmondás. A másik dolog pedig az, ott folytatnám, hogy vajon ez a törvény szolgáljae ezt. Nem szolgálja, ugyanúgy nem szolgálja a vasúti hivatal sem, hiszen párhuzam osságokat hagy meg, párhuzamosságokat feltételez a rendszerben, hiszen nem szól semmi arról, hogy vajon elveszike egyik vagy másik eddigi főhivatalnak a dolgát. Tehát ez így nagyon nincs a helyén. A másik dolog pedig a versenyhátrány, folyamatos versenyhá trányt okoz. A vasúti törvényben pontosan az van, hogy 15 nap az a bizonyos idő, amikor valaki az üzletkötéstől azt az időpontot megkapja, hogy hogyan tud szállítani - talán ha visszaemlékszik erre a dologra. Nos hát, miért nem