Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - „Az MSZP be nem váltott ígéreteiről: hol van az ingyen jogosítvány és az ingyenes utazás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - MESTERHÁZY ATTILA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
2672 településen, ebbe, mondjuk, a húszfős létszámú, nyolc évfolyamos iskolába íratnák a saját gyermeküket. Biztos nem így tennének. A sorkötelezettség szóba került, még egyszer rögzítem, hogy mi, liberálisok, akik ezt a kezdeményezést tíz évvel ezelőtt felvetettük, hogy a sorkötelezettség szűnjön meg, örömmel üdvözöljük, hogy ebben itt ma egyetértés mutatkozik. A kábítószerügyben nem mutatkozik egyetértés sajnos, pedig nagyon fon tos újra elmondani azt, hogy a gyermekek biztonságát nem az a Fideszféle megoldás javasolja, amely többéves börtönbüntetéssel fenyegeti a fogyasztókat, és az úgynevezett elterelés intézményét csak a már függő, súlyos beteg embereknek teszi lehetővé, hanem a gyermekek biztonságát az szavatolja, hogyha valóban megkapják a prevencióra és az ártalomcsökkentésre a civil szervezetek a pénzt. Ez ügyben az SZDSZ is felemelte a szavát a tegnapi napon, a mai napon is itt a parlamentben, és így fogja tenni a későbbie kben is. Szóval, egyrészt ez jelenti a garanciát, másrészt pedig érdemes lenne azon elgondolkodni a Fidesz padsoraiban, hogy miért van az, hogy amióta az elterelés lehetőségét 2002ben kibővítettük (Dr. Horváth János: Gondolkodó emberek vagytok.) , vagyis n emcsak a már függő betegek, hanem az alkalmi, eseti fogyasztók is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, nos, miért van az, hogy azóta mintegy háromnégyezer fiatal élt ezzel a lehetőséggel, vagyis háromnégyezer olyan fiatal van ma Magyarországon, akik ellen büntetőeljárás indult volna akkor, hogyha 2002ben nem változik meg a törvény. (14.20) Fontos leszögezni, hogy itt alkalmi, eseti fogyasztókról van szó, mert természetesen - és annak örülök, hogy ebben a vitában ez most már így nem merült fel - senki nem s zorgalmazza a kábítószerkereskedők büntetésének enyhítését, vagy ad absurdum eltörlését. Ebben természetesen nincsen vita köztünk. Az adórendszer is szóba került, csak egy mondatban megemlítve: az SZDSZ minden olyan változást szorgalmaz, amely a rászorult sági elvet érvényesíti az adórendszerben. Így például azt a változást, amivel el lehetett azt érni, hogy ne az alapján kapjon valaki nagyobb támogatást, hogy minél többet keres az adókedvezményen keresztül, hanem a rászorultság alapján, ezt az SZDSZ támoga tja. A művészeti oktatás szóba került. A költségvetés általános vitájában az SZDSZ vezérszónoka, Kuncze Gábor maga jelezte, hogy itt az SZDSZnek fenntartásai vannak. Látjuk ezt a problémát, és megteszünk minden tőlünk telhetőt az orvoslására. És egy monda t az ingyenességről zárásképpen: megint csak megismétlem azt, hogy mi, liberálisok nem gondoljuk azt, hogy tankönyvet, jogosítványt, étkeztetést mindenkinek ingyenesen kellene adni. Azt gondoljuk, hogy a rászorulóknak kell adni, mert ők valóban rászorulnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , a tehetős, jómódú családok gyermekeinek erre nincsen szükségük, ezt a pénzt nem oda kell fordítani. Ilyen ígéreteket tehát a tisztelt (Az elnök újból csenget.) ellenzék ne kérjen számon a jelenlegi kormánypártoktól, mert ezek értelmetlen ígéretek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a vitában, már amennyiben rendelke zésére álló idő is van. (Nincs ilyen jelzés.) Először, másodszor, senki többet harmadszor!? (Nincs ilyen jelzés.) Így akkor megadom a szót Mesterházy Attila államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. 15 perces időkeretben öné a szó, államtitkár úr. Parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár :