Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - „Az MSZP be nem váltott ígéreteiről: hol van az ingyen jogosítvány és az ingyenes utazás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2625 valljuk, hogy nincs jobb ifjúságpolitika, mint a jó oktatáspolitika. Szeretnék beszélni arról, hogy a szintén szabad demokrata liberális vezetésű Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak milyen olyan programjai vannak, valósultak meg, vannak folyamatban, amelyek a határon belüli és a határon túli fiatalokat érintik kedvezően. Szeretnék röviden beszélni arról a kérdésről, amely a mai magyar fiatalság egyik legsúlyosabb társadalmi problémája: a kábítószerkérdés, amelyről Mesterházy államtitkár úr is beszélt érintőlegesen, és végeze tül szeretnék arról szólni néhány szót, hogy mit gondolunk mi, liberálisok, az ingyenességről úgy általában. Ha már ez a vitanap címe, akkor talán erről is érdemes pár szót ejteni. A közoktatásban a liberális vezetésű oktatási tárca - amely nem tiszta libe rális vezetésű, hiszen egy szabad demokrata miniszter és egy szocialista államtitkár vezeti ezt a tárcát 2002 óta, úgy is mondhatjuk nyugodtan, hogy a két koalíciós párt közös programja és közös munkája valósul meg ennél a tárcánál nagyon fontos célokat t űzött ki maga elé a ciklus elején. A közoktatásban a legfontosabb ilyen változtatásoknak, szemléleti változtatásoknak mi, liberálisok, a következőket tartjuk. A tanulói terhek megcélzott csökkentése, a készségfejlesztés előtérbe kerülése egy gyermekközpont úbb iskolarendszer felé való elmozdulást tesz lehetővé. Fontosnak tartjuk, bármilyen nagy vitát is váltott ez ki, a buktatás körüli szabályok megváltoztatását, és azt a lehetőséget - illetve idővel kötelezettséget , hogy az általános iskola alsó évfolyama in az osztályozás helyettmellett jelenjen meg a sokkal árnyaltabb értékelésre lehetőséget adó, a gyermekek egyéni, speciális helyzetét, képességeit sokkal inkább figyelembe vevő szöveges értékelés az iskolai értékelésben. Egy olyan oktatási rendszerért sz eretnénk dolgozni és dolgoztunk az elmúlt években is, amely kevésbé skatulyáz, mint a mostani, és sokkal nagyobb lehetőséget ad arra, hogy kiki a saját képességeit ki tudja bontakoztatni, és érvényesülni tudjon az életben. Nagyon fontos a liberálisok szám ára az az oktatáspolitikai magatartás, amely az integrált oktatást tűzi ki célul. Az Oktatási Minisztérium által benyújtott törvényjavaslatokban nagyon fontos közös pont egy diszkriminációellenes és egy szegregációellenes jogalkotási tevékenység. Ezt mi, l iberálisok, akik számára a hazai cigányság felemelkedése esélyének biztosítása alapvető feladat, alapvető célkitűzés, nagyon fontosnak tartjuk. Hiszen abban talán nincs vita a Ház falai között, hogy erre a legjobb módszer az oktatás. Abban sajnos már van v ita a parlament patkójának különböző pontjain ülő képviselők között, hogy a szegregált oktatás jó dologe, vagy sem. Talán érdemes leszögezni azt, hogy mi, liberálisok, azt gondoljuk, hogy a szegregált oktatást fel kell számolni mindenhol, és az integrált oktatás az, ami lehetőséget ad a nehéz, hátrányos helyzetű gyermekeknek arra, hogy a családi meghatározottságokból ki tudjanak törni, és ne azon a kényszerpályán mozogjon az életük, amely hasonló sorban, hasonló helyzetben született társaiké volt az elmúlt években és évtizedekben. Nagyon fontos egyfajta emberi jogi gondolkodás megjelenése az oktatási jogalkotásban. Azt gondolom, teljesen kézenfekvő dolog, hogy egy felsőoktatási hallgató a számára kedvezőtlen, vagy általa jogsértőnek vélt - egészen pontosan: az általa jogsértőnek vélt - felsőoktatási intézményi döntés ellen bírósághoz fordulhat. Ez nagyon fontos dolog, hiszen felnőtt, az egyetemi autonómián belül személyes autonómiával rendelkező felnőtt polgárokról van szó, akiknek a jogosítványait ilyeténké ppen is érdemes bővíteni és védeni. Szóba került már itt a vitában, én nem szeretném részletezni, a felszólalásom végén visszatérnék erre, hogy rászorultsági alapon meglehetősen intenzív ütemben bővült ebben a ciklusban az ingyenes tankönyvellátás és az in gyenes étkeztetés. Mondom még egyszer, rászorultsági alapon történt mindez. Azt gondolom, talán nemcsak a liberálisok gondolják azt, hogy a helyes gondolkodás, a helyes magatartás, hadd ne mondjam, az igazságos magatartás az, ha ezek rászorultsági alapon j árnak, az ingyenes tankönyv, adott esetben az ingyenes étkeztetés. Hiszen nehéz lenne amellett érveket sorolni, hogy miért kellene valamennyi családnak egyformán ingyenesen tankönyvet és étkeztetést biztosítania a magyar államnak, hiszen a családok eltérő anyagi helyzetűek. Vannak köztük természetesen, akik erre rászorulnak kisebbnagyobb mértékben, és vannak köztük olyanok, akik erre nemhogy nem szorulnak rá, hanem nekik illene támogatniuk azt az oktatási intézményt,
