Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - „Az MSZP be nem váltott ígéreteiről: hol van az ingyen jogosítvány és az ingyenes utazás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2626 ahová gyermekeik járnak, ahogy annak eg yébként például az angolszász iskolai rendszerben komoly hagyományai vannak. A felsőoktatásban - túl azon, hogy a ciklus elején a Szabad Demokraták Szövetségének egyik legfontosabb 2002es választási ígérete, a diplomás minimálbér megvalósult, talán ez a l egkevésbé lényeges dolog - a tárca olyan alapvető strukturális jellegű változtatásokat határozott és indított el, amelyek - a most az alkotmánybírósági döntés előtt és után kialakult helyzettől teljesen függetlenül mondhatjuk ezt - a magyar felsőoktatás eg yik legnagyobb szabású átalakítását jelentik, amelyben egyébként a kiinduló pontokban - érdemes erre emlékeztetni mindenkit, aki a vitát követi - egyetértés van. Hiszen a felsőoktatási reformmal a mostani szabad demokrataszocialista vezetésű oktatási tárc a nem mást valósít meg, mint egy jogalkotási folyamatot, amely nem másra alapul, mint arra az úgynevezett bolognai szerződésre, a kétciklusú felsőoktatás magyarországi bevezetésére, az Egységes Európai Felsőoktatási Tér magyarországi honosítására, amelyet oktatási miniszterként Pokorni Zoltán volt miniszter úr látott el kézjegyével az előző parlamenti, kormányzati ciklusban. Azt gondolom, hogy ez a felsőoktatási reform, a körülötte kialakult viharoktól teljesen függetlenül, egy nagyon fontos lépés a magyar felsőoktatás és úgy általában a magyar társadalom versenyképességének területén. A diákok szempontjából a hazai és az európai felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóság megteremtése felé tett első nagy lépés ez, és ez nagyon fontos dolog. Ne feledjük e l, a jövő világában a huszonéves fiataloknak lehetőségük nyílik arra, hogy európai polgárokként szabadon tanulhassanak Európa különböző felsőoktatási intézményeiben. És azt gondolom - mondhatom nyugodtan: mi, liberálisok azt gondoljuk , idővel el tudunk o da jutni, hogy ebben nem akadályozza, hanem segíti őket a magyar felsőoktatási rendszer, sőt, jussunk el oda, hogy Magyarországon a magyar felsőoktatási intézményekben járó hallgatói normatívát is valóban magukkal tudják vinni abban az esetben, ha mondjuk egy európai felsőoktatási intézmény hallgatói lesznek, hiszen ennek az egyik nagyon fontos gátja például a költségek területén jelentkezik. Az emelt szintű érettségi, a kétszintű érettségi bevezetéséről is érdemes ejteni néhány szót. Én magam fiatal emberk ént és liberális politikusként is nagyon sajnálom azt a botrányt, ami e körül a kérdés körül kialakult, és mélyen együtt érzek azokkal, akiket lehetetlen helyzetbe hozott ez a botrány. De ha ezen a botrányon túllépünk, akkor arra is érdemes emlékeztetni mi ndenkit, hogy a kétszintű érettségi bevezetésével nem más történt, mint az a nagyon fontos lépés valósult meg, hogy megszűnt az írásbeli felvételi a felsőoktatási intézményekbe. Eddig az volt a helyzet, hogy aki be akart jutni egy felsőoktatási intézménybe , 18 évesen, az érettségi után egy hónappal, élete első és legnagyobb, legnehezebb, leginkább stressztől terhelt vizsgája után egy hónappal rögtön mehetett a következőre, a felsőoktatási írásbeli felvételire, ahol ráadásul a két felvételi (Sic!) elválása m iatt eltérő követelményrendszerrel kellett szembetalálkoznia. (11.00) Nem véletlenül alakult ki egy alternatív oktatási piac a felvételi előkészítők területén, ahol, akik meg tudták fizetni e tanfolyamok, előkészítő évfolyamok költségeit, azok gyakorlatila g versenyelőnybe kerültek, hiszen meg tudták vásárolni azt a plusztudást, azt a pluszinformációt, ami a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez kellett. Akiknek erre nem volt pénzük, vagy távol éltek olyan városoktól, ahol ilyen előkészítők működtek, é s mondjuk, egy levelezőre sem volt keretük a családban, azok természetesen versenyhátrányba kerültek, hiszen a középiskolában megszerzett tudás nagyon sok egyetem, nagyon sok szak esetében nem volt elegendő arra, hogy be lehessen vele jutni a felsőoktatásb a, hiszen másként és mást kértek számon a felsőoktatási írásbeli felvételin, mint az érettségin. A kétszintű érettségivel ez a probléma megoldódik, hiszen az emelt szintű vagy adott esetben a normál érettségivel lehet bekerülni a felsőoktatási intézménybe. Ha már itt az ekörül kialakult botrányról beszélünk, akkor érdemes azt is elmondani, hogy súlyos felelősség terheli azokat a politikusokat és azokat a politikai erőket, akik előzetesen keltettek hisztériát a kétszintű érettségi körül, sulykolva a közvélem énybe és diákok ezreibe azt, hogy az emelt szintű érettségi annyira nehéz
