Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2343 nyújtani a saját választókörzetem részére, hogy DélPest megyéből ne csak kétnapos utazással lehess en elérni azt a Pest megyei kórházat, amely ki van jelölve Cegléd és környéke számára az emlőszűrések elvégzésére, akkor, amikor Cegléden a kórházban minden rendelkezésre áll. Ezt a mai napig nem sikerült elintézni, pedig a szakmai vélemények, az ezzel kap csolatos elfogadó nyilatkozatok rendelkezésre állnak, most mégis újabb kapacitáspályázatot kell benyújtani. De attól a pillanattól kezdve - s nem hiszem, hogy bárki, aki a szakmában egy kicsit járatos, ezt cáfolni tudja , hogy egy sajátságos finanszírozás t vezetett be a kormány az egészségügy területén, az úgynevezett volumenkorlátot, a népegészségügyi programot ezzel lényegében kiüresítette, ugyanis nincs az az intézmény, amelyik saját magának veszteséget fog termelni. A kormány nem gondoskodott arról, ho gy a szűrés során kiemelt betegek finanszírozását külön kasszáról finanszírozza, ráterhelte az egész ellátórendszerre, ebből következően bünteti azokat az intézményeket, amelyek korrekt módon végzik a szűrésből, illetve az azt követő ellátásból fakadó fela dataikat, mert pillanatokon belül a degressziós sávba esnek. És az a 480 millió forint, ami az elkövetkező évben erre a célra a költségvetésben rendelkezésre áll, nem sok mindenre elég. De tételesen is tetten érhető, hogy a kormány nem gondolja komolyan az egész népegészségügyi programot. Szeptemberben éppen a kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatban történt egy visszanormálás, ami a szolgáltatók esetében nyilvánvalóan szolgáltatáscsökkentést fog eredményezni. De a legújabb probléma a külön keretes gyóg yszereknek az onkológiai ellátásba, az onkológiai betegségek BNOcsoportjába történő beépítése, amely jelentős forráscsökkenést jelent ezen a területen, habár a bizottsági vita során az OEP főigazgatóhelyettese nagyon sajátságos módon - és ez az egész kor mányra jellemző - félretájékoztatta a bizottságot ezzel kapcsolatban, amikor azt mondta, hogy az onkológiai szakmai kollégium a BNOmegoldást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással elfogadta. Tegnap kaptuk kézhez - gondolom, a bizottság tagjai von Haus i s, de én otthon is megrendeltem - a Medical Tribune számát, amelyben részletesen leírják, hogy a szakmai kollégium csak feltételekkel fogadta el. Csak azzal a feltétellel, hogy egy három hónapos próbaidőt követően újból áttekintik ezt a finanszírozási form át; azzal a feltétellel, hogy a volumenkorlátból kivonják ezt a tételt; azzal a feltétellel, hogy egyéb addícionális költségeket is figyelembe vesznek a finanszírozásnál; s más további feltételekkel fogadta el ezt az egészet, tehát egyáltalán nem igaz, hog y nem történik forráskivonás ezen a területen. Nézzük végig a kasszákat! A háziorvosi kassza nominálisan 0,96 százalékkal növekszik, azonban csalóka a kép, mert ha a szöveget elolvassuk, láthatjuk, hogy 8,5 milliárdot erre, illetve az összevont szakellátás i kassza terhére egy úgynevezett gyógyszerösztönzési programban félre kell tenni. Úgy szól a rendelkezés, hogy abban az esetben, ha a gyógyszerfelírási szokások megváltoztatásának ösztönzése nem járna sikerrel - mint ahogy eddig sem járt sikerrel, holott e rre korábban több próbálkozás is volt , akkor ez a 8,5 milliárd automatikusan a gyógyszerkasszára száll. Tehát lényegében csökken a háziorvosi szolgálatokra jutó pénzösszeg. Drasztikusan csökken a fogászati ellátás finanszírozása. Egyszerűen megmagyarázha tatlan, hogy a klinikák esetében a betegellátást az OEP nem kívánja finanszírozni. Ennek a gondolatmenetnek a mentén lényegében az egész egyetemi egészségügyi finanszírozást meg lehetne szüntetni, hisz a többi klinikán is alapvetően oktatásitudományos tev ékenység folytatódik, és e cél mellé rendelődik az egészségügyi ellátás. Arról nem is beszélve - s itt megint visszatérek a népegészségügyi programhoz , hogy közismert a szájüregi rákos megbetegedések számának drasztikus emelkedése. Ha a fogorvoshoz való járást egy ilyen drasztikus csökkentéssel mintegy gátoljuk, akkor milyen esély van arra, hogy ebben bármilyen eredményt érnénk el? Nagyon nehéz az összehasonlítás a gyógyítómegelőző kasszán belül a fekvőbeteg, a képalkotó, illetve a járóbetegkasszákat illetően, hisz itt egy kasszaösszenyitás történt, habár ezeknek a pontos részletes szabályai még nincsenek tisztázva. És ki rendelkezik ezzel a kasszanyitással a jelentéssel kapcsolatosan? Az intézmény vagy pedig az OEP önállóan? Egy csomó tisztázatlan kér dés van ezekkel kapcsolatban is.
