Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ GYÖRGY (MSZP):
2344 Lehetne sorolni a kormányprogram ígéreteit, el lehetne mondani, önök azt ígérték, hogy a ciklus végére közelítünk az Európai Unió átlagához mind a béreket, mind az egy főre jutó ráfordításokat illetően. De nem túlzó az á llítás, hogy távolodunk, és a következő évben még inkább távolodni fogunk ettől. Beszélhetnénk arról, hogy a kormány és a kormányzó pártok folyamatosan hangoztatják a köztestületek és a civil szervezetek fontosságát, azonban a köztestületek költségvetését évről évre csökkentik, és ez a következő évben is így lesz. A költségvetés az indoklási részében felsorolja azokat az állami feladatokat, amelyeket ezek a köztestületek ellátnak. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ha az állam egyéb területein csak ilyen módon fi nanszírozzák az ellátást, akkor lehete sokkal hatékonyabb működésről beszélni. Ezen költségvetési adatok fényében talán nem kellene folyamatosan arról beszélni, hogy mennyire szeretik a köztestületeket, mennyire támaszkodnak rájuk, és mennyire veszik igén ybe a civil szervezeteket akkor, amikor tavaly ezek nagy részét kigyomlálták a költségvetésből, és a jövő évi költségben is jelentős nominális csökkentés figyelhető meg. Ez egy farizeus magatartás, de hát ez a legkisebb baj az egész ügyet illetően. A gond az, hogy a lakosságban egyre inkább nő az elégedetlenség az ellátással szemben, a növekvő rendelési idők miatt, a várólisták hosszának növekedése miatt, az egyre romló infrastrukturális körülmények és a lehetetlen állapotok miatt, és ez az egészségügyben d olgozókon fog csattanni. Az egészségügyi dolgozókon kérik számon ezeket a hiányosságokat, jóllehet - pláne nemzetközi kitekintésben - ilyen olcsón ilyen magas színvonalon egészségügyet működtetni dicséretes dolog, és ez az ágazatban dolgozó, a türelmüket e gyre inkább elvesztő honfitársaink érdeme. (9.50) És akkor itt még nem beszéltem az ügyeleti kérdésről, nem beszéltem arról, hogy a sürgősségi ellátást preferálja a kormányzat, ugyanakkor a mentőszolgálatoknak például szóban ki van adva, hogy hat óra után betegszállítást nem lehet végezni. Így egyáltalán lehetetlenné válik az egész működtetés. Nagyon nagy baj van az egészségügyben. Ahogy egy nem olyan rég lezajlott konferencián egy neves professzor egy beszélgetés kapcsán mondta, úgy látszik, hogy egy szikr a kell ahhoz, hogy robbanás következzen be, úgy látszik, hogy valami nagy, katartikus változásnak kell bekövetkezni ahhoz, hogy a kormányzat észhez térjen. De bízzunk benne, hogy ez az ámokfutás már nemcsak az egészségügyben, de egyéb területeken sem fog s okáig tartani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Szabó György képviselő úr, MSZP. SZABÓ GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ha a költségvetés t ervezetében a területfejlesztési politika törekvéseit akarjuk megítélni, nincs egyszerű dolgunk, hiszen közhely ugyan, de igaz, hogy végül is minden fejlesztés térben valósul meg, legyen szó állami nagyberuházásokról, autópályaépítésről vagy a kormány ált al kiemelten támogatott önkormányzati nagyberuházásokról - mint a címzett támogatásos beruházások , legyen szó a regionális vagy megyei hatáskörbe utalt fejlesztési forrásokról vagy a hála istennek egyre bővebben rendelkezésünkre álló uniós fejlesztési fo rrásokról. Ha ezeket mind számba vesszük, akkor azt látjuk, hogy ezek ágazatpolitikai és területpolitikai célokat egyaránt szolgálnak, és ha összeadjuk - megtettük ezt néhányszor az elmúlt években , akkor ezeknek a nagyságrendje jóval ezermilliárd forint fölött van. Azt is lehet ilyenkor tapasztalni, hogy ezek egyaránt szolgálják a versenyképes területek fejlődését és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, és ha ebből a szempontból vizsgáljuk a 2006os költségvetést, akkor nyugodtan mondhatjuk, ho gy ez most sincs másként. Akármelyik előbb általam említett beruházási csoportot vesszük, legyen szó az állami beruházásokról, különösképpen
