Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter:
2336 Hogyan állunk a tervezettel? Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy gyakorlatilag a rendelkezésre áll ó források már mintegy 80 százaléka oda van ítélve, és több mint 70 százaléka le van szerződve. A terveink szerint - ezt a tervet ugyanúgy számon lehet rajtunk kérni, mint ahogyan sikerült betartanunk a pozitív pozíciónkat is - a jövő év végére, és ennek a feltételeit tartalmazza a költségvetés, 100 százalékig lekötjük a strukturális alapokat, amit még két évig lehet felhasználni, a kohéziós alapokat pedig 75 százalékban, hiszen azt 2010ig lehet felhasználni. A jelenlegi számadatok értelmében Magyarország a velünk együtt csatlakozott országok közül ezen a téren az első és a legeredményesebb ország, köszönhetően azoknak az önkormányzatoknak, gazdasági szervezeteknek, civil szervezeteknek, amelyek ebben a folyamatban soksok ezren, tízezren részt vesznek. Öss zességében a következő évben két olyan tételről érdemes szót váltani, ami mindenképpen esetleg alkalmat ad. Az egyik, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre az európai források felhasználására mint magyarországi finanszírozás, társfinanszírozás a költségvetésb en, ez elégségese, és gyakorlatilag arra mennyi pénzösszeg áll a mi közvetlen felügyeletünk alatt rendelkezésre, hogy ezt a folyamatot irányítsuk. Jelentem a következőt: ebben az évben, tehát 2005ben összességében 131 milliárd forint felhasználása várhat ó, és ami a 2005. évi költségvetésben van, ez 2006ra 345 milliárdra nő, ezt találhatjuk a költségvetésben, ez 262 százalékos növekedést jelent. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a rendszer jól működjön? Tehát biztosítanunk kell a társfinanszírozást. Ez, azon kívül, amit mondtam, hogy benne van a költségvetésben, még azzal is meg van erősítve, hogy úgynevezett felül nyitott pénzalap áll rendelkezésre. Tehát a magyar kormány vállalja azt, hogy amennyivel többet tudnánk felhasználni, annyival több hazai finanszírozást mindenféleképpen biztosít. Azt gondolom, ez nagyon józan cselekedet, hiszen elemi érdeke Magyarországnak az uniós források felhasználása. A második az, amire ígéretet kell tennünk, hogy természetesen fel kell gyorsí tani a kifizetéseket, gyorsítani kell az eljárásokat. Ennek nagyon sok alapja megvan már. Az egyik az, hogy az intézményrendszer megtanulta a munkát, a pályázók megtanulták a pályázást, és most a megvalósítás szakaszába léptünk. Természetes és mindenki szá mára érthető, hogy az előkészítés fázisában kevesebb számlát lehet benyújtani, mint a végrehajtás fázisában, most az következik. A mi költségvetésünkben, ami ezt még kiegészíti, benne szerepel durván 20 milliárd forint, annak érdekében, hogy 2007ben el le hessen indítani a 2007 utáni időszakra vonatkozó fejlesztéseket. Ezek a tervek és a beruházási előkészületek is már mindennap készülnek, de ezen kívül még egy másik 20 milliárd forintot is tartalmaz a költségvetés, amit a 2007 utáni időszakra történő felké szülésre használhatunk fel. Én tehát azt szeretném önöknek elmondani, hogy ez a fajta pozíció, amit Magyarország ebben elért, egyrészt már mindenféleképpen bizonyítja a felkészülés pontosságát és tökéletességét, másrészt viszont azt a lehetőséget is tartal mazza, ami a 2007 utáni időszakban ezt folytatni tudja. Hogy valami előrejelzést is adjak: tavaly tehát 49 milliárd volt a nettó pozíciónk, ez év októberében már 66 milliárd forint volt Magyarország pozitív pozíciója, és ha a 2006. évi költségvetést nézzük , ez 274 milliárd forintra van tervezve. Ez azt jelenti, hogy pontosan a teljesítés dinamikus növekedése alapján gyakorlatilag a nettó pozíciónk is folyamatosan javulni fog, hiszen ezt Magyarország úgy vállalta el a koppenhágai egyezmény kapcsán, hogy ne a költségvetés nagy, mély bugyraiban tűnjenek el az európai pénzek, hanem a fejlesztések, beruházások kapcsán az önkormányzatokhoz, a civil szférához és a gazdasághoz kerüljenek, ezért az ő teljesítményük folyamatos növekedése alapján ez a nettó pozíció elé rhető. Talán két szót szeretnék szólni arról - mert totális félreértések hangzanak el ezzel kapcsolatban a parlamentben, és nem először, a sajtónyilatkozatokban is az ellenzék oldaláról , hogy körülbelül 400 szakember felvételére kerül sor a regionális fe jlesztési tanácsok által irányított ügynökségekhez, nem kampányra, nem kommunikációs kérésekre, nem politikai kérésekre. Ha itt valaki egyszer már
