Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - MANNINGER JENŐ (Fidesz):
2310 egyál talán nem oldja meg a vasút és a közút problémáit. Azt is lehet látni - ahogy a mai napon korábban képviselőtársaim elmondták , hogy a közútra fordítandó összegek nem nőnek. Külön szeretném kiemelni azt a problémát, ha az összegekben összességében esetleg nincs is olyan nagy különbség, az igazi problémát az összegek összeállítása okozza, nevezetesen az, hogy uniós forrásokból rendkívül nagy összegek kerülnek útfelújításokra - egyébként helyesen , körülbelül 230 kilométert fognak a program keretében uniós forrásokból a 11,5 tonnás tengelyteherbírás miatt megerősíteni Magyarországon, ugyanakkor a 30 ezer kilométer egyéb főútra lényegesen kevesebb pénz jut, és ezt általában javaslom az infrastruktúra tervezésénél figyelembe venni. Elsősorban persze a tranzitú tvonalakról van szó, amelyek a nemzetközi fuvarozás szempontjából elsődlegesen fontosak, és érdekük a nyugat- és a keleteurópai országoknak is ezeknek az útvonalaknak a felújítása, legyen szó akár autópályákról, vasútvonalakról vagy csak azokról a főutakr ól, amelyeket ennek a programnak a keretében erősítenek meg. Nagyon jó, hogy ez megtörténik, csak éppen a többire nagyon kevés jut, így rendkívül nagy lesz a kontraszt, és ha így haladunk tovább, előfordulhat, hogy néhány év múlva láthatunk majd kiváló köz lekedési folyosókat és mellettük egy leszakadó Magyarországot, ahol a közúthálózat és a vasúthálózat megy tönkre, hisz - mint ahogy azt előttem szóló képviselőtársaim elmondták - ebben a költségvetésben sincs meg ezekre a megfelelő fedezet. Ha megnézzük az uniós forrásokat, láthatjuk, hogy a kohéziós forrásoknál a korábbiakban betervezettekhez képest lényegesen alacsonyabb összegekkel számolnak a 2006os költségvetés során is. Az irányító hatóságok korábbi összegeihez képest mintegy 1516 százalékkal kevese bb a beállított összeg. Erre vonatkozóan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy úgy látják, ez a reális. (22.10) Sajnálatos, hogy ezek az összegek csökkennek. Itt is fel akarom hívni a figyelmet, hogy szinte minden beruházásnál többéves késés figyelhető meg az e lmúlt években, mind a vasúti fejlesztések, mind például a hulladékgazdálkodás különböző projektjei, de itt beszélhetünk a szennyvíztisztítókról is. Bizony, 12 éves, ha nem többéves csúszással kell számolni, és ennek is szerepe van abban, hogy kevesebb uni ós pénzt tudunk felvenni, mint amennyit a megfelelő ütemezésben lehetne, ezt pedig a jövőre nézve kifejezetten veszélyesnek tekinthetjük, hiszen tulajdonképpen így nem tudja Magyarország megvalósítani azt a felzárkózási programot, amelyet persze a Kohéziós Alapból meg lehetett volna célozni. Visszatérve az autópályára, az előttem szólók közül van, aki már elment: azt tudom mondani, természetesen itt nem arról van szó, hogy bárki is azt mondaná, nem kell autópályát építeni, mert az autópályaépítés nagyon fo ntos, csak lehetett volna olcsóbban, uniós forrásokkal építeni. Itt nyilvánvalóan a választók becsapása volt a cél ezzel a költségvetésen kívüli finanszírozással, hiszen maga a kormány is tudta, hogy várhatóan el fogja bukni ezt a finanszírozási modellt, c sak úgy gondolta, ez esetleg csak a választások után fog majd kiderülni. Felhívom a figyelmet, hogy az autópályák 2006os, 2007es finanszírozása nagyon is kétséges, ez a költségvetésen kívüli finanszírozási modell nagyon is vitatható. Tehát a továbbiakban is várható, hogy bizony itt a költségvetésen kívüli autópályafinanszírozás elszámolásával kapcsolatban komoly gondok lesznek. A lényeg persze még az, hogy nagyon jó lett volna, ha az autópályákon kívül másra is marad pénz. Itt képviselőtársaim elmondták, például a turizmusra lényegesen kevesebb pénz jut. Tehát ha, mondjuk, arra gondolunk, hogy a Balaton környékén, Keszthelyen vagy a felvidék környékére egykét év múlva végre el lehet majd jutni autópályán, ha a turizmus forrásai nem nőnek, akkor bizony en nek a környéknek a fellendítéséhez kevés a rendkívül nagy összegből megépített autópálya, ha egyébként a területfejlesztésre, a turizmus fejlesztésére nem lesz megfelelő összeg. Természetesen azt is lehet látni, hogy az uniós források nem elegendők a körny ezetvédelmi céljaink elérésére sem. Itt csak azt hadd jegyezzem meg, hogy ebben a költségvetésben a nyomát sem fedezhettem fel annak a szándéknak, hogy például a Balatonra vonatkozóan, amelyről korábban az önkormányzati vezetők beszéltek, valamifajta nagyo bb uniós projektet, uniós programot terjesztenének elő. Azt
