Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
2274 Jelenleg távol vagyunk ettől. A felnőtt népesség 27 százaléka az az arány, akire azt lehet mondani, hogy többkevesebb rendszerességgel használja az internetet, és tudja is, hogy mire használható ez az eszköz. Egészen más kérdés, hogy vissza vagyunk maradva mind a tartalomszolgáltatásban, mind a szolgáltatások megszervezésében, a 27 százalék igényét sem elégítjük ki tökéletesen. Ugyanakkor történtek előrelépések, hiszen létrejött - reg gel utaltam rá - az elektronikus információs szabadság törvényre, amelynek nyilvánosságra kell hoznia minden közintézmény esetében olyan adatokat, amelyeket egyébként szeretnek nem nyilvánosságra hozni. Elfogadásra került az új közigazgatási eljárási törvé ny, amelynek nagyon fontos komponensei előírják az elektronikus ügyintézés kötelmeit, az európai szabályoknak megfelelően mind a négy fázis keretében. A napokban írtam alá az ekereskedelmi törvény módosításával kapcsolatos javaslatokat, amelyek érzésem sz erint az ekereskedelmet lendületre fogják ösztönözni. Hátravan még egy nagyon fontos szabályozás, a tartalomszabályozás, mert nem árulok el titkot ebben a Házban, ha azt mondom, a médiatörvény a maga 1996os szövegezése szerint inkább egy múzeumi okmány, semmint egy olyan típusú szöveg, amely megfelelő a digitális tartalomszolgáltatás konvergencia jegyében történő előrelépéseinek. Feladat tehát van bőven. Ugyanakkor visszautasítanám azt a kritikát, hogy a kormány teljesen érzéketlen és süket azokkal a célo kkal szemben, amelyeket nagyon helyesen Pettkó képviselő úr felsorakoztatott, nevezetesen, hogy a meglévő netizenek mit tudhatnak tenni akkor, amikor ügyeket akarnak elintézni az internet segítségével. Több évvel ezelőtt, amikor az I. nemzeti fejlesztési t erv kialakítására került sor, az intelligens település eszméje nagyon is benne volt a tervezők és a tervezés során az én fejemben is, és az intelligens település mindig is a fókuszában volt ezeknek a fejlesztéseknek, amelyek végül is megjelentek a gazdaság i versenyképesség operatív programjában két nagyon fontos pontban. Az egyik pont az önkormányzatok informatikai szolgáltató tevékenységének fejlesztésére 11 milliárd irányzott elő, és ezek a milliárd forintok, meg kell mondanom, már le vannak kötve a pályá zók ezrein keresztül, részint mint beszállítók, részint mint önkormányzatok. A 10 ezer fős önkormányzatok számára, illetve az ennél nagyobb lakossággal rendelkező önkormányzatok számára nyílt meg ez a lehetőség, hogy pályázzanak a GVOP keretében ilyen típusú szolgáltatások létrehozására. Egykét éven belül ezek a szolgáltatások meg is fognak indulni. A másik az intelligens település program keretén belül meglévő ilyen típusú kezdeményezés, az önkormányzati adatvagyon másodlagos h asznosítása, illetve a nyilvánosság számára történő hozzáférése. Itt majdnem 2 milliárd, 1,9 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, és a pályázati összeg javarésze már szintén le van kötve. Tehát az összegek voltaképpen megvannak, elindultak a fejl esztések. Mire szolgál az első? Az első arra szolgál, hogy az önkormányzati ügyintézés legalább két szintjét bevezesse a polgárok és a hivatal vonatkozásában. Az egyik egy elég primitív szint, de nagyon fontos; az összes fontos közigazgatással összefüggő i nformációk online kitétele az internetre, hogy a polgároknak ne telefonon, szóbeszéd útján vagy hírleveleken keresztül kelljen értesülniük arról, hogy milyen ügyosztályokon milyen ügyek intézhetők el. A második szint ennél valamivel bonyolultabb, itt már ű rlapok letöltésére van lehetőség, és természetesen ezek a rendszerek úgy vannak tervezve, hogy a négy szintig, tehát az aktuális, az ügyfél azonosításán alapuló teljes ügyintézésig lehetővé teszik majd a legkülönbözőbb, önkormányzat és polgár viszonylatába n felmerülő problémák elintézését, úgy, hogy voltaképpen a fizikai jelenlétre ne legyen szükség. Az első pályázat, amint említettem, jelentős összegeket céloz annak érdekében, hogy az önkormányzatok honlapokat fejlesszenek ki, illetve a honlapok segítségév el településüket voltaképpen megmutathassák a világnak, egyfajta településmarketingre legyen lehetőség. Épp reggel a miniszter úr emlékeztetett egy olyan honlapra, amelyen keresztül a világ legtávolabbi pontjáról
