Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi államtitkár:
2114 költségvetési, szociális tétel mellett más nem juthat eszünkbe, mint az, hogy ez farizeus magatartás: a száj azt mondja, támogatni akarom nagyobb mértékben a szegényeket, a kéz pediglen elveszi az ennek feltételét adó, imént tételesen, normatívánként említett forintokat. Az időskorúak nappali intézményének ellátása 9000 forint/fővel cs ökken. Mit csináljanak a szociális otthonokat fenntartó megyei települési önkormányzatok? Ne fűtsenek? Ne szerezzenek be annyi gyógyszert, miközben a gyógyszer ára feljebb megy? Többet fizettessenek a bentlakókkal? A nem egészen jó ütemben növő nyugdíjak e llenére is? A fogyatékosok nappali intézményi ellátása 465 ezer forint/főről 47 ezer forinttal, tehát 10 százalékkal csökken. Mit akarunk ezzel üzenni? Mit akarunk ezzel elérni? A hajléktalanok átmeneti intézményeire adott támogatás 548 ezer forint/fő volt , ezt önök 30 ezer forinttal csonkolják. A szegények között talán azok a legszegényebbek, akik hajléktalanok. Így tehát tisztelettel kérjük a kormányzatot, fontolja meg javaslatunkat, hogy az önkormányzatoknak adott, továbbra is kötelezően elvégzendő feladatok körében minden körülmények között minimum a szinten tartást célozzuk meg, ez pediglen csak úgy biztosítható, ha az ez évi normatívákat, azok értékét plusz a 2,53 százalék közöttire vélelmezett, inflációval növelt értékét meghagyjuk. A bérek fej lesztésénél pediglen csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. A települési önkormányzatok a művészeti oktatást különösen fájlalják. A művészetek persze nem halnak meg, ha az iskolák be is zárnak, a művészet tovább él (Az elnök a csengő megkocogtat ásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) , mert művészek lesznek azok az önkormányzatok, amelyek ebből a költségvetésből ki tudnak jönni. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a Fidesz képviselőcsoportjának mai időkerete el is fogyott. Felszólalásra kerül a kormány nevében Teleki László államtitkár úr, két percben kért szót. Parancsoljon, öné a szó. TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi államtitkár : Köszönöm s zépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam ma szólni, mert azt gondoltam, a holnapi nap az, amikor meg kell szólalnom, de a képviselő úr mindenképpen megszólított akkor, amikor azt mondta, a szegénység helyzete a 2005. költségvetési évben nem realizálódik, és amikor azt mondta, hogy dübörgő gazdaság, akkor mihez képest dübörgő gazdaság. Azt azért visszakérdezném, vane lelkiismerete a szegényekkel kapcsolatban az ellenzéki pártoknak. Azért kérdezem ezt meg, mert ahogyan Herczog Edit k épviselő asszony mondta, a számok mögött mindig emberek és családok élete húzódik meg, és azokat kellene figyelembe venni. Az elmúlt kormányzati ciklusokban viszont nem nagyon lehetett látni azt, hogy a szegénység kezelését megpróbálták volna valamilyen sz inten is orvosolni. Miért mondom ezt? Amikor azt mondják, a cigánytelepek felszámolása, az nemcsak a telepek lakhatási helyzetét, hanem egyébként a foglalkoztatási helyzetet, az oktatási helyzetet, az egészségügyi helyzetet is kezeli. Erre egyetlenegy fori ntot nem szánt az elmúlt kormányzatban egyetlenegy kormány sem. Mi van ma? Ma az van, hogy 800 millió forint van ebben az évben, jövőre pedig egy hitellel és azon kívül pedig a 2006. évi költségvetésben lehet látni azokat a számokat, amelyek erre a program ra fordítódnak. De tovább lehetne menni: az önök kormányzása idején, tisztelt képviselő úr, 1,1 milliárd forintot fordítottak a roma gyerekek ösztöndíjára. Három és fél év után a szocialista kormány az SZDSZszel közösen 3,1 milliárd forintot fordított edd ig a magyarországi cigányok ösztöndíjrendszerére, tehát már most többet, mint önök négy év alatt, nem is sokkal, hanem
